Kis nyári szösszenet

Az első igazi nyári napra készült ez a kis könnyű édesség, merthogy ma 30 fokot mutatott a hőmérőnk az erkélyen. Egy kis joghurt, egy kis gyümölcszselé, szóval semmi különös, meg az elmaradhatatlan hibiszkusz-szirup.

Alapként egy kis maradék csokis piskóta szolgált nagy pogácsaszaggatóval karikákra vágva. A joghurtos krémet úgy készítettem, hogy joghurtot kikevertem porcukorral, kevés hibiszkusz-sziruppal, majd kevés zselatin fixet adtam hozzá, majd felvert tejszínhabot forgattam az egészhez. A piskótatallérok köré sütőpapírból csavartam ideiglenes tortakarikát, beletöltöttem a joghurtos krémet, majd dermedni tettem a hűtőbe.

Közben étkezési zselatint feloldottam kevés folyékony habtejszínnel elkevert vízben, kevés cukorral ízesítettem és kis lángon felmelegítettem. Egy csepp étkezési színezékkel színeztem sárgára és teáskanállal a sütikék tetejére csorgattam belőlük egy fél centis réteget. Miután ez a réteg is megdermedt, rátettem a fondantból kiszúrt apró virágokat. Újabb zselatint melegítettem, de ekkor már csak vízzel, cukorral, sárga szinezékkel, de tejszín nélkül, és ezzel az átlátszó réteggel fejeztem be a műveletet.

Zongora torta

Előre is elnézést kérek azoktól, akik egy zongora külsejű tortát keresve keveredtek hozzám, ugyanis ez a torta a belső keresztmetszetének mintázatáról kapta a nevét.
Nekem ezt sajnos nem sikerült tökéletesen elérni, csak némileg imitálni. :(

A recepttel már lassan fél éve szemezgetek, de nem volt kinek megsütni ezidáig, ezért most úgy döntöttem, hogy a saját szülinapomra fogom megsütni. :)

A receptet innen vettem, ahol szintén vették valahonnan, de itt volt igazán szép a kép hozzá, nem is beszélve a többi gyönyörű süteményről. Bevallom csak és kizárólag a kinézete miatt szemeltem ki, azonban a recept jelentős átalakításon esett át, mivel kisebb tortaformában készült és nem igazán szeretem a vajas krémeket, amit írnak hozzá. A receptben ráadásul gyanúsan nem stimmeltek az arányok, de a változtatások mellett sem sikerült tökéletes eredményt elérni. Például folyós lett a fehér krém, ami átmosódott a sötétre, ráadásul a tészta mennyisége még így is kevés volt, hogy kisebb volt a formám. Mindezekre tekintettel úgy döntöttem, hogy a külsejét turbózom fel egy kicsit, hátha az extra csoki alkalmazásával javítok valamit az élvezetén. :)


A tetején fehércsoki, étcsoki és a kettő keverékéből létrehozott harmadik színárnyalat található spatulával rusztikusra kutyulva.

Úgy döntöttem, hogy csak a technika tökéletesítése kedvéért ezt a süteményt újra el fogom készíteni, de az ízlésemnek jobban megfelelő ízesítéssel és formában, amit majd Veletek, olvasóimmal is megosztok.

Azt hiszem azért így is el fog fogyni... ;)

A szirup

Ezt a szépséget szüleim kertjében fotóztam le még tavaly nyáron. Hát nem gyönyörű?

Bár gyanítom, hogy konkrétan ez a fajta nemesített hibiszkusz nem tökéletes az illusztrációra, de hát ha egyszer ennek van a legszebb virága...

Közkívánatra összefoglalom tehát a hibiszkusz-szirup elkészítésének menetét, mert mint kiderült, túl bonyolult volt, ahogy össze-vissza linkelgettem. :)


Először is szükségünk lesz egy Hibiszkuszvirág csészelevél (Hibisci sabdariffae flos) elnevezéssel árusított csomagra. Én eddig csak a Herbária forgalmazásában találtam ilyet, de elképzelhető, hogy mástól is be lehet szerezni.

A szárított hibiszkuszvirágból főzetet készítünk. Ez nem egyenlő a forrázattal, de ha nincs időnk pepecselni vele, az is megteszi, csak akkor jó sokat kell állni hagyni, hogy minél jobban kioldja a színét. Tehát, én forrázatot készítettem, azaz kb 2 evőkanál virágot kb 1 dl forrásban lévő vízbe tettem, majd ettől számítva még kb 4-5 percig főztem. Ahogy párolog a víz, közben pótolni kell, hogy a végén megmaradjon az eredeti mennyiség. Ahogy elkészült, azonnal leszűrtem és letakarva állni hagytam, míg ki nem hűlt. Nagyon szép, bíborvörös színű lesz a végén.


Ezután felteszek 15 dkg cukrot fél deciliternyi hibiszkusz főzettel főni és addig kevergetem, míg habozni nem kezd. Ekkor visszaveszem a lángot és egy kis ecsettel a kicsapódó rózsaszínes habot az edény oldaláról visszasimogatom a folyadékba. Ezt a műveletet addig végzem, míg a hab el nem tűnik és simán csak gyöngyözik a folyadék. Ekkor beleteszek egy evőkanál mézet, majd folytonos kevergetés mellett tovább főzöm. Akkor jó a szirup, ha hurkon át kis buborékot lehet belőle fújni, vagy hideg felületre cseppentve kis golyóvá áll össze.

Az elkészült szirup méz sűrűségű lesz, felhasználható krémekhez és süteményekbe természetes színezőanyagként.

Hirtelen megpróbáltam egy cukorhibiszkuszt gyártani több-kevesebb sikerrel, majd még rajta leszek az ügyön, hátha lesz jobb is. :)

Chilis-csokis muffin sárgabarackkal, csokisapkában

Találtam a hűtőben egy fél üveg sárgabarack befőttet, gondoltam kiváló töltelék lenne belőle egy kis csokis muffin közepén, a csilit már csak mellégondoltam fűszerezésnek.

Kaptam egy szuper muffinos könyvet ajándékba tesókámtól, abból használtam fel egy alapreceptet kisebb módosításokkal, de az arányokat igyekeztem betartani, hátha beválik. Még annyit változtattam rajta a fűszerezésen kívül, hogy sárgabaracklekvárt is tettem a tésztához, amit nem bántam meg, mert nagyon jó porhanyós-omlós lett általa. Készült belőle egy étcsoki-sapkás és egy tejcsoki-sapkás változat is. Ímígyen követtem el tehát:

Hozzávalók:

1 csésze szobahőmérsékletű vaj, vagy margarin

1 csésze cukor

3 tojás

1,5 csésze liszt

1 kiskanál vaníliakivonat

fél csomag sütőpor

1 evőkanál kakaópor

50 g reszelt étcsoki

fél csésze tej

2-3 evőkanál baracklekvár

késhegynyi őrölt csili

sárgabarackbefőtt

A sapkákhoz:

5 dkg étcsoki

5 dkg tejcsoki

A tésztához habosra kevertem a vajat a cukorral, majd a tojásokkal. A lisztet összeszitáltam a sütőporral és a kakaóporral, majd beledolgoztam a tojásos keverékbe. Belereszeltem a fél tábla csokit, hozzáadtam a vaníliát, és folyamatos keverés mellett a tejet, a baracklekvárt és a csiliport.

Előmelegítettem a sütőt. A tésztából egy evőkanálnyit raktam először a papírformákba, majd egy fél sárgabarackbefőttet, végül még egy fél evőkanálnyit a tetejére. Így pont olyan szépen emelkedik meg, hogy nem lesz púpos, hanem kicsit elterül a tetején. Gázsütő 5-ös fokozatán sütöttem kb 5 percig, majd visszavettem 4-esre és tűpróbáig sütöttem, így nem ég meg az aljuk.

És akkor a muffinmama rászólt a muffingyerekére, hogy kisfiam ki ne menj csokisapka nélkül játszani! :DDD

...kiváncsi vagyok, öt percen belül hány üzenetet kapok, hogy vegyem le sürgősen ezt a gyenge poént a posztról... :)

Kis csíkos

Kisebb hallgatási szünet után ezt a kis csíkos tortácskát hoztam bejegyzésre.

Idősebb hölgynek készült, ezért egy kicsit konzervatívabbra próbáltam venni a figurát a rózsás díszítéssel. A fehér- és étcsokival készített csokiszalag nem sikerült túl szabályosra, utólag rájöttem, hogy azért, mert más minőségű csokival készítettem, legközelebb majd ugyanazt a márkát választom.

A csokiburkolat liszt nélkül sütött gesztenyés tortát rejt Nagyi régi receptje alapján, a lapok közt tejszínkrémmel. Ez a Hunyadi torta néven ismert torta nagyon könnyű és finom édesség, sajnos elég macerás elkészíteni, mert külön lapokban kell sütni és egyesével hűtögetni, hogy összeállítható legyen, de azt hiszem, néhanapján megéri.