Peppa malac ünnepel... és BÚÉK!

Ezzel a kis malackás tortával zárom az évet, ha már Szilveszter és kellenek ugye a szerencsehozó malacok is. :)

Még Karácsony előtt készítettem egy három éves kisfiú szülinapjára, de a szülinapi csákók miatt a mai nap is aktuális a látvány. Van még pár ilyen elmaradt torta a tarsolyomban, majd jövőre megbombázlak benneteket.

Peppa malac és családja nagyon szeretnek a sárban hemperegni és minden más "kedves" kis dolgot, amit általában a disznók szoktak, ezért is szerethetik őket a gyerekek annyira, mert nekik sosem kell viselkedni. Na ilyesmit Ti ma hajnalban ne csináljatok, ha nem muszáj, de aki teheti, azért eressze el magát! :D

Szeretném megragadni az alkalmat és minden kedves Olvasómnak és Ismerősömnek nagyon boldog Új évet kívánni! Teljesítsétek be álmaitokat, töltsétek vidáman a 2013-mas évet, kerüljön Benneteket minden bú, baj, bánat! És vessetek néha egy pillantást rám is! ;)

sok puszi:

Pixie

Torta Micinek

Ismeritek Szarvas Mici plüssbabáit? Ha nem, sürgősen pótoljátok a hiányosságot! :)

Én személy szerint imádom az egyedi pofikájú kis figuráit és azt, hogy olyan gyönyörűen vannak kidolgozva, hogy nem csak egy gyerek, de jó néhány gyermeklelkű felnőtt is ellenállhatatlan vágyat érez, hogy beszerezzen egyet közülük. Én is egy ilyen gyermeklelkű felnőtt vagyok, de most nem magamnak, hanem a kislányomnak rendeltem Micitől egyet a Bibepöcök fantázianevű kis babaarcú pillangóból, mert úgy gondoltam, hogy annyira passzolna az én Csipikémhez, hogy még alvóbabának is megszeretheti később.

Micire bíztam a részleteket, csak annyit kértem, hogy legyen csíkos a teste, amihez nagyon szuper kis anyagot sikerült találnia, ami rózsaszínes, de mégsem az a tömény bugyirózsaszín, hanem kellemes kis árnyalatokból áll össze az egész.

Ezeket így szépen meg is beszéltük, aztán jött a meglepetés. Kiderült, hogy Mici is vágyna egy fincsi kis tortára tőlem, mert épp Karácsony előtt van a szülinapja! :) Így esett, hogy cseréltünk és egy kellemes kis kávézás keretében kicseréltük az "árut". :D

A kávé iszogatása közben kiderült, hogy annyira sok mindenben hasonlítunk egymásra, az eddigi életutunkat tekintve is nagyon sok az átfedés, így nem is csoda, hogy mindketten valami kézműves alkotásban próbálunk kiteljesedni. Igazából erőszakkal kellett megszakítanunk a szófolyamot, mert mindkettőnknek rohanni kellett, de azt hiszem bőven tudtunk volna még miről beszélgetni. :)

Mici tortája is valahogy úgy készült, mint nekem a Bibepöcök, hogy teljesen rám bízta, csak annyit kért, hogy ne legyen túlbonyolítva és valami könnyed gyümölcsös legyen a belső. Hát a túlbonyolítás részét nem tudom mennyire sikerült megoldani, mert nehéz visszafogni magam, ha egyszer nekiállok a díszítésnek, de azért igyekeztem. ;) Belsőleg joghurtos-málnás krémet készítettem könnyű kakaós piskótába töltve, remélem sikerült eltalálni az ízlését.

Figurának Mici kedvenc kabalafiguráját, a csíkos ruhás szarvast választottam, mert egyrészt ugye jött a Karácsony, amihez mindenképp szükségeltetik egy rénszarvas is, másrészt reméltem nagyon, hogy szeretni fogja, illetve épp azokat a színeket egyesíti magában, amikhez benyomásaim szerint Mici is vonzódik. Csak remélni tudom, hogy sikerült egy kicsit szívéhez közel álló tortát készítenem és legalább feleannyira boldoggá tenni, mint neki sikerült engem a kis tündérbabával.

Azt azért még el kell meséljem, hogy a hazatérést követő 24 órában átlag óránként elővettem és megnézegettem a babát újra, meg újra, annyira szép és finom kidolgozású élőben is... 

Köszönöm Mici és még nagyon sok boldog születésnapot!!!

Boldog Karácsonyt!

Boldog, békés, vidám Karácsonyt kívánok Mindenkinek!

szeretettel:

Pixie

Hóemberes cupcake kupac

Bizonyára észrevettétek, hogy hóember dömping van most nálam.

Az oka, hogy a nagyobbik gyerkőcnek hóember lett a jele az óvodában, amit az idén kezdtünk. Ebből kifolyólag nálunk most minden hóemberes. Gyártottam már hóemberes pólót, hóemberes mézeskalácsot, linzert, tortát és most cupcake-et is. :)

Ez a kis kollekció az ovis karácsonyi buliba készült, ami éppen ma reggel esett meg, ezért így frissiben meg is mutatom Nektek. Sajnos azt már nem láttam, ahogy a gyerkőcök elfogyasztják, ugyanis prüntyillának elérkezett az etetési idő, de majd kifaggatom az óvónéniket, hogy ízlett a kis társaságnak.

A gyerekekre való tekintettel vaníliás tésztát készítettem, amibe jó adag tejszínes csokikrémet töltöttem, majd fondant és marcipán keverékével burkoltam.

Földimogyorós csokis sütemény

Aki már a kezdetek óta követi a blogot, annak ismerős lehet ez a sütike, ugyanis az első évben írtam a receptet, de idén kicsit átfazoníroztam és így még finomabb lett.

Kifejezetten ehhez álmodtam meg a mazsolalekvárt, mert az eredeti receptemben egész mazsola is szerepelt, aztán közben eszembe jutott, hogy milyen változtatásokat érdemes még eszközölni az első változathoz képest. Így aztán törökmogyoró helyett most földimogyorót használtam, csokiból pedig süthetőt, persze ez utóbbi nem kapható minden sarkon, így a sima is megteszi, csak én szeretem, ha egészben is maradnak a sütiben csokidarabkák.

A recept megjelent a Vidék Íze magazin decemberi számában is.

Földimogyorós-csokis sütemény ánizsos mazsolalekvárral

Hozzávalók egy 25 cm-es püspökkenyér formához:

2 tojás

10 dkg barna nádcukor

1,5 dl tej

15 dkg liszt

1 teáskanál sütőpor

csipet só

8 dkg darált földimogyoró

5 dkg finomra vágott étcsoki (ha lehet, süthető fajta)

5 dkg olvasztott vaj

A csokimázhoz:

5 dkg jó minőségű étcsokoládé

3-4 ml tejszín

A tálaláshoz:

mazsolalekvár

A süteményhez  simára keverjük az egész tojásokat a nádcukorral, hozzáadjuk a tejet és habosra keverjük. A lisztet összekeverjük a sütőporral és a sóval, majd a tojásos keverékkel simára dolgozzuk. Spatulával hozzáforgatjuk a darált földimogyorót és a csokoládét, majd végül az olvasztott vajat. Tapadásmentes sütőpapírral bélelt kenyérformában, előmelegített sütőben 180 fokon 20-30 perc alatt tűpróbáig sütjük.

A csokimázhoz felforrósítjuk a tejszínt és leöntjük vele az apróra tört csokoládét. Kevergetjük, míg selymesen krémessé válik, majd rásimítjuk a kihűlt sütemény tetejére.

Mazsolalekvárral tálaljuk (receptje ITT).

Mikulás napi torta

Az évi hagyományos családi Mikulás bulira most ezt a tortácskát készítettem. Sajnos úgy alakult, hogy az eredeti tervek nem valósulhattak meg, mert váratlan események jöttek közbe és magára a tortára már nem jutott idő. Még szerencse, hogy a hóembert még korábban elkészítettem...

Eredetileg egy színes, formagazdag tortaalap lett volna és a második szint tetején is lett volna dísz, remélem jövőre megvalósíthatom a most elmaradt dolgokat is.
Szóval ezért a minimál díszítés, meg a kiszúrós megoldások, csoda, hogy ennyit össze tudtam dobni nagy hirtelen.

Az íze azonban nagy sikert aratott, joghurtos málnás krém volt benne csokis piskótában extra sok málnával és extra csokisan. :)

Mazsolalekvár

Ez az egyik recept, ami kimaradt a Vidék Íze újságból, helyhiány miatt. 

A földimogyorós-csokis sütihez terveztem, illetve azzal is tálaltam. Elkészítése nem túl bonyolult, nagyon pikáns és különleges lekvárt tudunk tálalni az ünnepi asztalra.

A mazsolalekvár ötlete onnan jött, hogy van egy külföldi gasztroblog, ami egyik kedvencem, egy dominikai hölgy írja és gyakran mutat be nemzeti ételeikből néhányat. A Mari's cakes szintén édességekre specializálódott elsősorban, Mari-nál olvastam valamikor tavaly, hogy van egy tipikus dominikai édesség, az aszaltszilvából készített lekvár. Amikor ezt láttam nála, az jutott eszembe, hogy ez simán működhet mazsolával is, ami jóval olcsóbb, ráadásul még szeretem is.

Mazsolafóbiásoknak is tetszhet, ugyanis nem egészben vannak benne a mazsolaszemek, hanem turmixolva, így nem kell a kis bogyókáktól tartaniuk. :)

Egy kis ánizst és mandarinlevet tettem hozzá, hogy az édességét tompítsam, mert az aszalt gyümölcsök azért brutál édesek tudnak lenni ugyebár. Édessége miatt jól meg kell választani, milyen süteménnyel párosítjuk, például egy kis cantucci-szerű kekszféléhez, kelt tésztához, fánkokhoz is nagyon jól el tudom képzelni.

Fogadjátok szeretettel a receptet! :)

Ánizsos mazsolalekvár

Hozzávalók:

200 g mazsola

20 dkg cukor

3 dl víz

2 teáskanál savanykás mandarin leve (vagy ugyanennyi citromlé)

1 kávéskanál vaníliakivonat

1 egész csillagánizs

A mazsolalekvárhoz a mazsolát egy éjszakán át vízben előáztatjuk. A cukorral, a vízzel és az egész csillagánizzsal feltesszük főni, lassú lángon 15-20 perc alatt puhára főzzük. Kivesszük az ánizst, majd botmixerrel átturmixoljuk. Hozzáadjuk a citruslevet és a vaníliát, majd még 20 percig főzzük. Sterilizált üvegbe töltjük, 5-10 percre fejre állítjuk, majd száraz dunsztba tesszük. Frissen is felhasználható, a maradékot az üvegben sokáig eltarthatjuk.

Szülinapi torta filmrajongónak

Ez a tortagyártás úgy kezdődött, hogy kéne valami egyszerű kis torta szülinapi buliba gyorsan, ha van egy kis maradék piskótám. Na az nem volt, ellenben a végére sikerült egy cseppet sem egyszerű tortát összedobni, ami ahhoz képest egy csuda, hogy mennyi időm volt rá. Az ünnepelt lánynak készültek már egy nagyobb tortával a buliba, ez csak egy kis ajándék meglepi lett volna, aztán kiderült, hogy jó volt a választás, mert a többiektől nem díszített tortát, hanem egy hatalmas krémeshalmot kapott. :)

 

Annyi infót sikerült csak az érdeklődéséről megtudnom, hogy nagyon szereti a mozit, a filmeket, a misztikus sorozatokat, azon belül is a Dextert és a Rejtély címűt. Mivel egyiket sem nézem, csak annyira vagyok képben, sacc, per kábé tudtam, hogy annyira nem mehetek bele a részletekbe, mert az előbbi kifejezetten belezős-trancsírozós-sorozatgyilkosos, a másik meg annyira szövevényes, hogy nem lehet egy motivumot kiragadni belőle, vagy legalábbis én nem tudtam ennyi idő alatt utánanyomozni.

Végül azt találtam ki, hogy egy filmtekercset viszonylag rövid idő alatt is meg tudok majd formázni, meg volt még egy kis gombóc tragantom, amiből a letekeredett filmrészletnek lenne még ideje kiszáradni. Így hát arra gondoltam, hogy ha már film, akkor legyen a Dexter sorozatplakát részlete, ami tán felismerhető, a filmszalagra skiccelve, illetve a 300 című film logóját alakítottam át az ünnepelt éveinek számára, mivel az olyan jellegzetes, hogy tán ő is felismeri. Ráadásul a vérvörös pöttyök a szám körül a Dexter promófotókon is visszaköszönnek, így egy filmrajongónak biztos beugrik az összefüggés, legalábbis remélem.

Lehet, hogy ez már így túl erőltetett okfejtés egy tortára kivetítve, mondhatnátok, hogy nem vagyok normális, sőt, én magam is azt hiszem, hogy kissé túlagyaltam megint a dolgot... :)

 

A tetejére a kis popcornos doboz a színek összehangolása miatt került részben, úgy éreztem jól mutatna ott még egy kis vörös szín. A dobozka egyébként a legminibb tortámnak tekinthető, ugyanis csokiganache-al ragasztottam össze a piskótadarabkákat, hogy magában is fogyasztható legyen, és azzal is vontam be, majd rásimítottam a fondant.

A nagyobbik tortarész tejszínes csokikrémes, szintén a szokásos fondantborítással. Sajnos a tekercs fedőlapjának nem volt elég ideje kiszáradni, így egy picikét leleffedt a szélén, de talán nem annyira feltűnő.

Elnézést kérek a rossz minőségű fotóért, borús időben ennyit tudtam kicsiholni a gépből. :(

Vajaskekszet a Mikulásnak!

Tavaly ilyenkor vezettem be, hogy kis sütivel és tejjel várjuk a Mikulást, miután a gyerkőc két és fél évesen már elég nagynak bizonyult ahhoz, hogy megértse, miért is csináljuk ezt a felhajtást. :)

Egyesült erővel szépen kipucoltuk a kiscsizmákat, kitettük az ablakba és mellé helyeztünk egy kis tányért egy pohár tejjel és friss sütivel. Szegény "Mikulás" kénytelen volt hajnalok hajnalán sütit enni, hogy mire az aprónép felébred, úgy tűnjön, hogy sínen vannak a dolgok.

Idén Mikulásarcot formázó sütipecsétet vettem elő és nekiálltam a számomra legjobb vajaskeksz-recept kikísérletezésének. Olvastam régebben valahol, hogy a shortbread-et a skótok eredetileg zablisztből készítették, ezért azt csináltam, hogy az itthon leledző teljes kiőrlésű zabkenyér lisztet kevertem sima finomliszttel. Az arányokat úgy határoztam meg, hogy a szobahőmérsékletű vajhoz apránként adagoltam a hozzávalókat és kézzel gyúrtam át, hogy érzékeljem, körülbelül milyen keménység lesz a jó. Majdnem egy egész órát pihentettem a hűtőben, hogy szépen visszadermedjen benne a vaj, de elvileg fél is elég lett volna. 

Ízesítésül narancshéjat és kínai ötfűszert tettem bele, az ünnepi illatok kedvéért. Ha valakinek nincs otthon ötfűszer, nyugodtan helyettesítheti csipetnyi ánizzsal, fahéjjal, szegfűszeggel, hasonló hatást fog elérni. Eredetileg szecsuáni bors és édeskömény is van a keverékben, de ebben a kekszben úgyis a narancs aromája érvényesül jobban, így nem olyan nagy baj, ha kihagyjuk.

A kukoricakeményítőt az omlósság fokozására tettem bele, nem tudom, hogy Ő csinálta-e, de nagyon omlós lett. :)

Nekem ebből a mennyiségből csak 20 db kekszem lett, de ez azért van, mert a sütinyomó pecsétem  elég mély nyomot hagy, csak úgy jön ki szépen a minta, ha ducik a gombócok. Sima pogácsaméretű korongokból kétszer ennyi is kijön belőle.

Azt kell mondanom, hogy eddig ez a kombináció vált be a legjobban, igazán omlós és finom, benne van minden, amit elvártam tőle, úgyhogy  meg vagyok magammal elégedve teljes mértékben. :) Most megosztom veletek is, remélem más is így érez majd.

Narancsos-ötfűszeres vajaskeksz Mikulásvárásra

Hozzávalók 20-25 db kekszhez:

10 dkg szobahőmérsékletű vaj
5 dkg porcukor
10 dkg finomliszt
3 dkg teljes kiőrlésű zabkenyér liszt
2 dkg kukoricakeményítő
csipet só
egy egész kezeletlen héjú narancs héja lereszelve
egy teáskanál ötfűszer keverék

A kukoricakeményítő felét félretesszük. A többi szárazanyagot egyenletesen összekeverjük, majd összegyúrjuk a szobahőmérsékletű vajjal. A végén a maradék keményítővel kis cipót formázunk, frissentartó fóliába tekerjük és a hűtőben pihentetjük fél-egy órát.

A masszából diónyi gombócokat formázunk, majd sütipecséttel, vagy kanál hátával lelapítva (esetleg pogácsaszaggatóval kiszaggatva), sütőpapírral bélelt tepsiben 170 fokon, 10 perc alatt kisütjük. Halvány drapp színű lesz, hagyjuk a tepsiben kihűlni. 

Fémdobozban sokáig eltartható lenne, ha nem ennénk meg egy nap alatt, amit garantálok! :)