Tortát a tortagyárba, avagy Kricky ninja szülinapja :)

Különleges tortafeladatom volt a héten. Egyik kedvenc tortadíszítő kolleginám, Kricky szülinapi tortáját kellett elkészítenem. A férje kért meg, hogy működjek közre, nem is volt szívem visszautasítani, bár elsőre kicsit megrettentem a feladatról. Lelki szemeim előtt már láttam, ahogy Kricky nagyítóval böngészi a tortát! :DDD

Remélem ez nem így volt, mindenesetre nagyon diplomatikusan megdícsérte, csak azt nem értette szegény, hogy miért épp ninjaként formáztam meg. :) Igazából a férjecskéjével úgy beszéltük meg, hogy jobb, ha vicces a torta és mivel a gyerkőcöknek is meglepi lesz, szórakozzanak jól ők is. A figura kezébe airbrush pisztolyt terveztem, ami Kricky védjegye, illetve a másikba egy habverőt. Sajnos ilyen apróban nem sikerült elég élethűre formázni egyiket sem, azt hiszem mégsem gondoltam át elég jól ezt a dolgot. :)

Sokat agyaltam, hogy mi meg hogy legyen a díszítés, aztán végül minden tervemet keresztülhúzta az időjárás. Természetesen épp most nem akart sikerülni semmi. :( Egész nap zuhogott az eső, iszonyú magas lett a páratartalom, ezáltal nyúlt és szakadt a fondantbevonat, a krém nem dermedt meg, és úgy összességében a hajam téptem egész éjjel szálanként. Az eredeti tervben az összes motívum a tortadíszítéssel kapcsolatos lett volna, de a használhatatlan fondant és marcipánmasszák miatt jóval egyszerűbb díszítésre kényszerültem. Úgy érzem összességében azért jól mutat, bár teljesen improvizatív jelleggel ment a dolog, én se tudtam mi fog kisülni belőle a végén.

Ha a belsejét nézzük, kakaós piskóta volt tejszínes csokikrémmel, fondanttal burkoltam a tortát, amit egy kis marcipánnal próbáltam kezelhetővé tenni. A sötét pöttyök a Chokoflex csokibevonó masszából készültek, sajnos az is nyúlt, így csak ilyen kis pöttyöket bírtam belőle formázni.

Remélem az ünnepeltnek nem volt nagy csalódás és sikerült egy kis meglepetést szerezni neki. Ezúton is még nagyon sok boldog szülinapot kívánok Kricky!!!

Variációk csokitortára

Én is csinálok néhanapján olyan tortát, amire nem kell "a színes, fényes cukormáz", meg amúgy sem mindenki szereti a marcipánt, vagy a fondantbevonatot.

A csokitorta sokaknál nagy favorit, de én abból sok jót nem láttam életemben, mert a gyerekkorom óta cukrászdában kóstolt csokis sütemények nekem mind túlontúl tömények, émelyítőek voltak, a párizsi krémet sem szeretem, úgyhogy leginkább kihagytam. Mióta én is rákényszerülők, hogy csokitortát készítsek, kezdtem el kísérletezgetni, hogy lenne az én szájízemnek is jó, meg amennyire lehet visszaszorítva a cukorfogyasztást, némiképp egészséges is. Így sikerült egy kiválóan remek darabot készítenem néhány hónapja, amit azóta is sikerrel sütök. Nádcukorral készül és brutálisan magas kakaótartalmú csokival, isteni finom.

Most azonban csak a csokitorták dekorálására adok tippeket, mert a receptje továbbra is titok! :P

Ez a csokidíszes torta azt példázza, hogy sokat spórolhatunk az idővel, ha ugyanazzal a masszával díszítjük fel a tortát, amelyikkel bevontuk, jelen esetben csokoládé ganache-al, ami egyszerűen csak tejszín és étcsoki keveréke, fényesebbé tehetjük egy pötty vajjal és tovább ízesíthető. A bevonás után maradt krémet egyszerűen töltsük habzsákba és húzzunk a torta tetejére szabad kézzel kacskaringókat, valamint szegélyezzük a szélét. Itt nem kell különösebben megtervezni a mintát, ha valaki nem érzi elég ügyesnek magát, egyszerűen cikkcakkban be is csíkozhatja a tetejét, akkor is nagyon jól fog mutatni.

Az egyszerűen díszített csokitortát is feldobhatjuk saját magunk gyártotta, vagy készen vett marcipánfigurával. Ha krémes bevonattal készültünk, figyeljünk rá, hogy a figurának talpa is legyen, nehogy belesüllyedjen a tortába. Én ezeknél is ganache-t használtam, ami a hűtőben megdermed, így nem volt ilyen gondom. A motoros figuránál kifejezetten jól jön, ha rusztikus a felület, legalább kicsit a terepre emlékeztet. :) Itt még egy kis kekszmorzsával is hangsúlyoztam, hogy erről van szó.

Szintén egyszerű díszítési módszer a trüffelkrémmel való díszítés. Ha a torta belsejébe is ilyen krémet töltöttünk, kimondottan időspórolós módszer, mert nem kell kétszer kutyulni, viszont a világosabb árnyalat miatt kifejezetten dekoratív a kontraszt. Az imádott Valrhona csokibevonatú ostyagolyók gyakran szerepelnek nálam itt a díszítéseknél, de bármilyen apró csokidrazsét használhatunk hasonló dekorálásra.

Akkor van a legegyszerűbb dolgunk, ha minitortát készítettünk, mert elég csak valami kis szöszt tenni a bevont tortácska tetejére és máris jól néz ki. :) Már egy szem macaron is csodákat tud tenni, de tehetünk rá egész bonbont, vagy gyümölcsöt is, élvezettel fog beleharapni, aki megeszi.

A további dekorációs tippeket, egy tejszínes tortás blokkban mutatom meg legközelebb.

Az itt látható kis meggyes díszítésű tortácska receptjével hamarosan jövök, csak, hogy csigázzam a kedélyeket! :)

Sellő torta

A szabadság utáni első tortafeladatom egy olyan kislánynak készült, akinek már az előző szülinapján is volt lehetőségem tortát készíteni. Akkor igazi kis nőcis rózsaszín emeletes tortát kapott, megnézhetitek Itt. Nőcisségben most sem volt hiány, mert sellőt kapott a drága, amit direkt barna hajúnak csináltam, hogy passzoljon az egyéniségéhez. :)

Először egy kicsit zsúfoltabbra terveztem sok tengeri állatkával, de aztán rájöttem, hogy ebben a 20 szeletes méretben az túl sok lett volna, plusz a figura rovására menne a dolog, így inkább azt tettem meg kicsit nagyobb méretben központi figurának.

A fotón nem annyira látszik, de még ehető csillámmal is megszórtam, hogy jobb legyen a vizes hatás, illetve airbrush pisztollyal fújtam rá még pár kacskaringót díszítésnek.

Az alsó szint a nagy népszerűségnek örvendő joghurtos-tejszínes krémmel volt töltve eperdarabokkal, a felső kisebb pedig tejszínes csokikrémmel. Kívülről házi fondant, mint szinte mindig.

Tejszínes pezsgőkrém omlós kosárkában hibiszkuszvirággal

Megjöttem a pihiből és újra tettre kész vagyok! :)

Elvonási tüneteim voltak már, ami a sütögetést illeti, úgyhogy újra felpörgetem most az eseményeket.

Ami most mutatok, az szokásos évi névnapi bulira készült. A képek alapján akár úgy is kinézhet, mintha esküvőn fényképeztem volna. :) Nem szoktunk jellemzően ilyen puccosan étkezni még ilyenkor se, de ki akartam használni a lehetőséget, hogy szépen tálaljam ezt a desszertet, pláne, hogy jó idő volt és a kertben tudtunk megteríteni. Elnézést az amatőr fotókért, engem nem annyira zavarnak a napfoltok a terítőn, de ha másnak szúrja a szemét, bocsi. :)

Miután jó adag hibiszkuszvirág lapult még az üvegben, gondoltam felhasználom, mert nagyon dekoratív, ráadásul el is lehet fogyasztani, mint ahogy a korábbi bejegyzésemnél is írtam már róla ITT. A család túlnyomó része még úgysem evett ilyet soha, kiváló alkalom volt hát e téren is a felhasználása.

Egy mandulás omlós tésztát készítettem hozzá, benne tejszínes-fehércsokis krémet pezsgővel. A krém dermedéséhez kell egy-két óra a hűtőben, de mindenképp érdemes kivárni, hogy a virágok ne süllyedjenek el a végén. Egy-egy szem ribizlivel adtam neki meg az egyensúlyt, hogy valami savanykás dolog is oldja az édességet, szerintem nagyon kellemes összhatása volt így együtt.

Akár a vörösboros meggysorbet receptemnél, itt is azt javaslom, hogy ha valaki nem szeretné az alkoholtartalmat kihangsúlyozni, a krém készítésénél már a gőzölés alatt tegye bele, így elpárolog lassan. Persze "ütősen" szerintem finomabb, de a jellegzetes aroma benne marad úgy is.

Jól működik könnyű tányérdesszertként fajsúlyosabb főétkezés után, kifejezetten ajánlom esküvőre vagy nagyobb családi rendezvényre, mert nagyon dekoratív, könnyű, de nem telít el nagyon. Ovális formában sütöttem a tésztát, ami nekem 8-10 cm hosszú, szerintem nagyon jól mutat, összeállítás után pedig pár csepp hibiszkussziruppal pötyögtettem még körbe a tányért.

Tejszínes pezsgőkrém mandulás omlós kosárkában hibiszkuszvirággal

Hozzávalók kb. 25-30 db formához:

a tésztához:

15 dkg liszt

10 dkg hideg vaj

10 dkg porcukor

8 dkg darált mandula (blansírozott, héj nélkül)

csipet só

a krémhez:

10 dkg fehér csokoládé

1 dl tejszín

0,5 - 1 dl száraz pezsgő

a díszítéshez:

vadhibiszkusz virág szirupban

ribizli

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk és a hűtőben pihentetjük kb. 20 percig.

A sütőt előmelegítjük. A tésztát kb fél centi vastagságban kinyújtjuk és a fém kosárkákat kibéleljük vele. Az aljukat picit megszurkáljuk fogpiszkálóval, hogy ne púposodjon fel sülés közben.

200 fokon kb. 15 perc alatt megsütjük, de vigyázzunk, hogy ne barnuljon meg a tészta, így legjobb, ha közben figyelgetjük. A kész kosárkákat, amint kihűlt, kifordítjuk a formákból.

A krémhez gőz fölött felolvasztjuk a fehér csokoládét a tejszínnel. (Ha alkoholmentesen szeretnénk a krémet, a pezsgőt már itt beleforgathatjuk.) A tálat lehúzzuk a gőzről, kevergetve langyosra hűtjük, majd kis kézi habverő segítségével apránként hozzáadagoljuk a pezsgőt.

A tálat a hűtőbe tesszük és addig hűtjük, míg a krém össze nem sűrűsödik, közben időnként megkeverjük.

A már sűrű krémmel egy kanál segítségével megtöltjük a kosárkákat, majd egy hibiszkuszvirággal és pár szem ribizlivel dekoráljuk.

Egy kisebb csokor torta

Most egy darabig nem lesz internet elérhetőségem, ezért egyszerre több tortát hagyok itt nézgelődésre, hogy addig se szenvedjen hiányt a nézőközönség, aki ide látogat. :)

Készült egy pár torta, amikről túl sok mindent nem tudtam volna mesélni, hogy olvasgatni való is legyen, ráadásul ezek nem számítanak olyan egyedi kreációnak, mivel konkrét kívánság, vagy fotó alapján készültek, azért mégis megmutatom, hogy látható legyen, ilyen is van a repertoáromban. :)

Rögtön elsőként egy kedves barátnőm kisfiának első szülinapi tortáját mutatom meg. Sokat tanakodtam, hogy külön posztot szánjak-e neki, de sajnos csak azt tudom róla elmesélni, hogy a Kisvakond és barátocskái vannak rajta. :) Nem vagyok vele maradéktalanul elégedett, mert úgy terveztem, hogy olyan szépen kipingálom, mint ahogy a rajzfilmben szerepel, kis akvarellszerű festéssel, de az ételfestékem sajnos nem engedelmeskedett a tervnek, elmászott mindenfelé, így kénytelen voltam jócskán leegyszerűsíteni. Isten éltesse Petyánkat még sokáig! :)

Ez itt egy kis kertecske. :) Hároméves kislány szülinapjára készítettem, aki igazi zöld-gyerek. Már nem úgy értem, hogy hippipalánta. :D Egész napját a kertben töltené, ha tehetné, nézegeti a veteményest, meg a bogárkákat, úgyhogy most aztán végre meg is ehette őket. Katica, krumplibogár és bodobács került rá, természetesen nem méretarányosan.

Azt hiszem sokan ismerik a Madagaszkár rajzfilm kommandós pingvinjeit. Itt laposan kerültek erre a tortára, mert sajnos nem volt már időm figurákat gyurmázni hozzá. Azért próbáltam feldobni kicsit azzal, hogy domborúak voltak, talán picit érdekesebb, mintha festve lenne, vagy ilyesmi. 9 éves nagyfiúnak készült. :)

Orvosi köpeny-részlet, mint látszik. Ebből ezer féle található a neten, semmi extra, de azért nem könnyű szépen megcsinálni. A névjegytáblát kénytelen voltam most kisatírozni, hogy ne látszódjon az ünnepelt neve. :) Készült még hozzá szike, meg csíptetős olló (vagy minek hívják), de végül úgy döntöttünk Zsuzsival, hogy ne kerüljön a tortára, mert elrontotta volna az összhatást. Különben is, hogy nézne ki egy doki, ha ezeket a nyakába pakolná, nemigaz?! :D

Csináltam egy Tom és Jerry reprodukciót is, ilyen már volt a blogon, ebbe szeretett bele egy kedves ismerősöm kisfia. Olyan kis drága, mert tavaly is én készítettem a szülinapi tortáját, és azóta tervezgeti, hogy milyet kérjen az idén. :) Annyit változtattam az eredetihez képest, hogy rágraffitiztem a falra a nevét, meg házszámként, hogy most lett 7 éves.

Végül, de nem utolsó sorban ez a kis pingvines torta is látható volt itt a blogon már egyszer, de az ünnepelt 5 éves kis Hanna kérésére került rá egy jegesmedve is, aki az apukáját szimbolizálja, az ölébe ülő kis pingvin pedig ő maga lenne. :) Annyira aranyos, hogy így imádja az apukáját! Az én ötletem az volt hozzá, hogy legyen akkor már olyan a sapkájuk, mint amit valójában hordanak, ezért kerültek a kis sityakok a fejükre. Hanna az előbb bemutatott kis Gergő testvérkéje, közel esik egymáshoz a szülinapjuk, mégis megérdemelnek két külön tortát, mert nagyon jó gyerekek. :) Sok puszit küldök nekik!

Hamarosan jövök egy újabb csokor kis tortával, addig nézelődjetek az itt oldalt található fényképekre kattintva a webalbumaimban, ahol olyan sütiket, tortákat is láthattok, amik nem kerültek fel ide a blogba! Jó időt, szép nyarat Mindenkinek!

Citromos-málnás óriásmacaron és a csokis-mogyoróvajas kicsi

Ja, és: Heuréka! :)

Ez utóbbi annak szól, hogy végre növesztettek olyan talpacskát a macaronjaim, amikkel én is meg vagyok elégedve. Ezáltal egyértelművé vált, hogy a páratartalom és a sütő milyensége rendkívül nagy befolyásoló tényező, és nem az én kézügyességemmel van a baj.

A megoldás kulcsát egy nagyon kedves olvasóm adta a kezembe, aki megírta nekem, hogy nála az jelentette az áttörést, amikor kitette a napra pihentetni a még nyers korongocskákat. :) Alig vártam hát én is, hogy a megfelelő mennyiségű szabadidő és az erkélyünkön is élvezhető napsütés egy időpontra essen. Egy kissé szeles, ámde napos délutánt választottam a melóra, így meg tudtam ejteni a műveletet. Ó, hogy mekkora nagy boldogság öntötte el a szívemet, mikor a sütő ablakán kukucskálva megláttam az első talpacskákat! Így aztán most ezt a két változatot végre meg tudom mutatni a megfelelő kűlcsínnel is. :)

Szomorú mellékzöngéje a sikeremnek, hogy egy barátnőmet is meg akartam lepni a szülinapján ezekkel a kis szépségekkel, készítettem speciális hőálló dobozkát és elsőbbséggel feladtam a postára. Ezúton is üdvözlöm a királyi posta kedves alkalmazottját, aki lenyúlta a csomagot, remélem legalább ízlett neki! Biztosan nagyon alul vannak fizetve szegények, hogy már a csomagokban kutatják a kaját. :(((

Visszatérek hát a dolog szebbik részére. Az első, egy citromos-krémsajtos kencével készült, amiből óriás változatokat is készítettem friss málnával. A friss gyümölcs és a hozzá illő friss krémsajtos töltelék miatt ez nem az a fajta macaron, amit egy napig pihentetni kellene a hűtőben, rövid idő alatt felszívja a nedvességet, így akár azonnal is tálalható dekoratív főétkezés utáni desszertként. Az én korongjaim itt kb 7-8 cm átmérőjűek voltak.

A másik változat mogyoróvajas csokikrémmel készült. Amikor először megcsináltam ezt a tölteléket, az akkori macaronokat szinte mind én pusztítottam el egyedül, amire nem vagyok büszke, de sajnálom, egyszerűen nem tudtam ellenállni. Ezek után lehet azt mondani, hogy mogyoróvajfüggő vagyok. :) Most darabos házilag készült mogyoróvajjal készítettem, nagyon fincsi, kicsit pikáns lett az összhatás, tényleg nem lehet abbahagyni.

A tészta alapreceptjét ismét Latsiától kölcsönöztem, színezéshez természetes porfestékeket használtam, sárgát, kurkumából kivontat és egy kevés kakaóport. Készültek az alábbiak szerint:

A habcsókokhoz Latsia alapreceptjét készítettem, megnézhető ITT. A masszát elfeleztem és az egyik felébe egy késhegyni sárga természetes ételszínezéket, a másikhoz szintén késhegyni sáfránysárga természetes ételszínezéket és kb ugyanennyi kakaóport használtam óvatosan spatulával átforgatva a masszát.

Tapadásmentes sütőpapírra habzsákból kb 50 Ft-os átmérőjű korongokat nyomtam, a sárga masszából pedig jó néhány 7-8 cm átmérőjű nagyobb korongot. A tepsiket kitettem a napra pihenni fél órára.

Gázsütő 2-es fokozatán kb 5 percig, majd 1-es fokozatra visszavéve még ugyanennyit sütöttem/szárítottam. Az első 5 perc alatt kinőttek a talpacskák, majd már csak a teljes átsülésig kellett kicsit várni.

Kence a citromos macaronokhoz:

10 dkg natur krémsajt (nem sajtkrém! :)),

1-2 teáskanál porcukor

3 evőkanál tejszín

1 kávéskanál vaj

fél citrom reszelt héja

1 teáskanál citromlé

+ az óriásmacaronokhoz kb 10. dkg málna

A hozzávalókat egyszerűen összekevertem és betöltöttem vele a macaronokat. Az óriás példányokhoz kb. egy evőkanálnyi krémet tettem az alsó korongra, körberaktam málnával, majd egyszerűen ráhejeztem a "tetőt".

Ezt a változatot, ha málnával tálaljuk, azonnali fogyasztásra ajánlom, ha csak simán a citromos töltelékkel, szintén pihenhet.

Töltelék a mogyoróvajas-csokikrémes macaronokhoz:

5 dkg magas kakaótartalmú csokoládé (nálam Callebaut 70,4%-os)

0,5 dl tejszín

1 kávéskanál méz

1 evőkanál mogyoróvaj

A tejszínt forróra melegítettem, ráöntöttem a csokoládéra és addig kevertem, míg egészen fel nem oldódott benne. Hozzákevertem a mézet és a mogyoróvajat, ekkorra már egészen kihűlt és lehetett is tölteni vele a macaronokat.

Ennek a változatnak egy éjszakás pihit ajánlok a hűtőben egy dobozba téve, másnapra isteni finom lesz, csak bírjatok vele leállni! :)

Vízilabdás torta

Lassan kimondott szakértője leszek különböző sportágaknak, ugyanis most a legutóbbi rögbis eset óta mindjárt egy vizilabdás feladat talált meg torta formájában. Közös barátnőnk révén Írországba szakadt hazánklányának, Erikának készítettem el ezt a tortát, aki ráadásul szintén gasztroblogger (kukkantsatok be hozzá!). Pontosabban nem is neki készült, hanem ő vitte barátnője lánybúcsújára. Dicsérem az ízlését, hogy nem valami férfiúi testrészt kért, attól lehet, hogy kiakadtam volna! :D

A téma onnan jött, hogy a vőlegény vízilabdás múltjában ismerkedett össze a menyasszonnyal, amikor még hosszú szőke haja volt, így szép, izmos, szőke hercegként tudtam megjeleníteni figura formájában. :) Elvileg most is szép és izmos, de ezt sajnos nem tudtam lecsekkolni, mivel nem ismerem, ezért csak a képzeletemre hagyatkozhattam e téren. Hihihi.... :)

A hazai és vendégcsapat néhány emberkéjét is odakomponáltam a képbe, de leginkább csak azokat a részeiket, amik kilátszódnak a vízből. Persze aki a maflást kapja a labdával, az az ellenfélhez tartozik, nehogy már egy csapattárs orrát törjük be itt véletlenségből! :) Természetesen ez csak egy részlete a medencének, mielőtt még valaki keresné rajta a többi figurát.

Készült egy eredményjelző tábla is hozzá, de azzal együtt már nem tudtuk volna a dobozba tenni, így csak mellé helyeztem, ezért nem látszik a fotókon.

Rendkívüli bánatomra tegnap jött a szörnyű hír, hogy hosszas tömegközlekedésen való zötyögtetés közben a figurák szanaszét szóródtak a tortadobozban, meg úgy unblock összedőlt az egész torta, így a menyasszony elé már csak félig rekonstruált állapotában tudott kerülni. :( A víznek használt zselé befolyt a sérült területre és a labda piros ételfestéke kioldódott, majd elárasztotta a medencét, így mire odaért, már inkább lila volt. Remélem az általam készített képek alapján a menyasszony is el tudja majd képzelni milyen lehetett újkorában...

Egyébként belsőleg csokis piskóta volt joghurtos-málnás krémmel, egész málnaszemekkel gazdagítva.

Állítólag a borulós manőver ellenére is sikert aratott a torta, de az izmos férfitest valahogy eltűnt a buli végére. Nem is értem, hogy miért... :)

Filmes torta

Egy régi barátunk vitte a munkahelyére ezt a tortát és elég konkrét elképzelései voltak a külsejéről. Három filmarchiváló doboz egymáson, majd annak a tetején egy csapó, meghatározott felirattal. A dobozokról kaptam fotókat, hogy nagyjából hogyan is néznek ki.

Mivel a címkéket kézzel feliratozzák, nem géppel, én is csak ilyen kis lazán írtam rá a szöveget, talán jobb is így szerintem, mert életszerűbbnek látszik tőle.

Az árnyékolást airbrush-al és ecsettel felváltva oldottam meg, biztos lehetett volna jobban is, de a fotók alapján ennyi telt tőlem, valószínűleg egy kézzel fogható dobozról jobban meg lehetett volna figyelni a részleteket.

Joghurtos-tejszínes eperkrémmel és eperdarabokkal lett töltve, kívülről a szokásos fondantborítással. A csapót tragantból készítettem, amit jól kiszárítottam, hogy el lehessen tenni emlékbe.