Blogszülinapi jépatojta :) - avagy Répatorta de lux friss gyömbéres narancslekvárral

Bibíííííííí, ma van a blogszülinapom! :)))
Milyen jó, hogy most már két szülinapot is tudok ünnepelni, ráadásul ennél nem kell eltitkolni, hogy hányadik! :D
Én magam észre sem vettem volna, hogy eltelt már egy egész év, ha tesókám nem figyelmeztet rá, így még épp ki tudtam találni valami meglepit magamnak és kedves olvasóimnak. Köszönöm mindenkinek, aki néha benéz hozzám, mert nélkületek biztosan nem értük volna meg ezt a szép kort! :) Nekem még az is érdekes, hogy ez az első blogszülinap épp Advent első vasárnapjára esik, ám mégsem valami karácsonyossal jövök, hanem nevezhetjük inkább húsvétinek, mégis ez passzol jobban a bloghoz úgy érzem. Úgy gondoltam, mi mással ünnepelhetném meg jobban ezt a napot, mint egy répás tortával, igaz, ez a nyuszika nem beszédhibás, csak nagyon erőlködik, hogy a nálánál nagyobb répát kihúzza a földből, ami természetesen nem sikerülhet neki már azért sem, mert rajta áll. :D

A répatorta az első receptes bejegyzésemben lévőhöz képest sokat változott. Fel lett tuningolva szépen dióval, aszalt vörösáfonyával, fűszerekkel és egy kis narancslekvárral. A narancslekvárt és a vörösáfonyát éppen azért választottam, hogy savanykás jellegük ellensúlyozza majd az édes marcipánbevonatot. Ő volt az első olyan sütemény, amelynek creme of tartarral, azaz borkővel növeltem meg a térfogatát, nagyon jól bevált egyelőre, fogok még vele próbálkozni. Egyébként ez szintén a Mentától kapott ajándékcsomagban lapult. ;) A lényege, hogy természetes térfogatnövelő, foszfátmentes és csak egy pici szódabikarbónával kell kiegészíteni, hogy működésbe lépjen.
A narancslekvárt frissen készítettem, ahogy minden Karácsony előtti időszakban szoktam, és általában csak akkora mennyiséget főzök, hogy éppen elfogyjon, így nem szükséges tartósítani sem. Sajnos nem volt itthon friss gyömbér, így most őrölt gyömbérport tettem bele. A friss gyümölcsöt kandírozott narancshéjjal is kiegészítettem, mert annak tutira biztonságos a felhasználása, ráadásul nagyon finom szirupban eltéve. Én most dzsemfixáló porral is kiegészítettem, mert valamiért nem akart úgy besűrűsödni, ahogy szerettem volna, de anélkül is nyugodtan elkészíthető. Nekem ez így amiatt is jobban jött, hogy ne folyjon ki majd a tésztarétegek közül.

A répatortát most kivételesen három különálló kis lapban sütöttem meg és a narancslekvárral töltöttem meg a rétegeket. Narancshéjjal ízesített vajkrémmel vékonyan bevontam, majd marcipánnal borítottam. Eredetileg airbrush festékszóró pisztollyal akartam volna a répát élethűbbre lefújni, de most sajnos csak kézi festésre volt lehetőségem. A répatorta omlósabb szerkezetű tésztájának nem tesz jót a hűtés, ezért szobahőmérsékleten javaslom fogyasztani. :) Íme hát a recept.



Répatorta de lux, friss gyömbéres narancslekvárral Hozzávalók a narancslekvárhoz:
(egy közepes befőttesüvegnyi mennyiség)
2 db szép narancs1 db citrom
15 dkg kristálycukor
150 ml víz
1 kiskanál gyömbérpor
egy evőkanálnyi kandírozott narancshéj (vagy frissen reszelt narancshéj, ha a narancs bio)
2 teáskanál dzsemfix (nálam dr. Oetkeres)


Hozzávalók a répatortához:

(18 cm-es átmérőjű formában sütve)
15 dkg reszelt sárgarépa 
2 tojás
10 dkg kristálycukor
egy kávéskanál vaníliakivonat
20 dkg liszt
1 teáskanál creme of tartar (borkő, de nem sav!)
fél teáskanál szódabikarbóna
1 csipet só
50 ml olaj
1 csapott kávéskanál fahéj
1 csapott kávéskanál gyömbérpor
5 dkg darált dió
2 evőkanál narancslekvár
1-2 evőkanál aszalt vörösáfonya

A bevonathoz:

10 dkg vaj
10 dkg porcukor
1-2 evőkanál tejszín
fél narancs reszelt héja
25-30 dkg marcipán

Elsőként elkészítjük a narancslekvárt, hogy amíg az hűl, nekiállhassunk a répatortának.
A narancsokat és a citromot kifilézzük, fehér részüktől és hártyájuktól alaposan megtísztítjuk. Ügyeljünk rá, hogy a fehér részből ne maradjon a narancshúsból, mert az megkeserítheti a lekvárunkat. Érdemes a műveletet olyan edényben végezni, ami a levet is felfogja, mert azt is felhasználhatjuk.
A cukrot a vízzel felforraljuk, majd hozzáadjuk a narancsot és takarék lángra kapcsolunk. Jó negyed órát rotyogtatjuk, majd hozzáadjuk a gyömbérport és a két teáskanál dzsemfixet. Feltekerve a lángot mégegyszer kiforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről. Belekeverjük a kandírozott narancshéjat (ha sima narancshéjat használunk, már a főzés alatt bele kell tenni), és két-három evőkanálnyit félreteszünk a meleg lekvárból a répatorta tésztájához. A többi forró lekvárt rögtön tiszta befőttesüvegbe töltjük, jól rácsavarjuk a tetejét és fejre állítjuk. Hűvös helyre tesszük hűlni, míg a tésztát kisütjük.

A répatortához lereszeljük a répát finomra és félretesszük.
A tojásokat kikeverjük a cukorral és a vaníliával. A lisztet összekeverjük a borkővel és a szódabikarbónával, a fahéjjal, gyömbérrel, valamint a csipet sóval. Elektromos habverővel jól beledolgozzuk a tojásos keverékbe, majd hozzákeverjük a reszelt répát. Ezután jöhet az olaj és a darált dió is. Hozzáadjuk a narancslekvárt, amiből attól függően, hogy mennyire volt lédús a sárgarépa, lehet, hogy egy kicsit több is mehet bele két kanálnál. Végül fakanállal beleforgatjuk az aszalt vörösáfonyát, de más aszalt gyümölcs is használható. Előmelegített sütőben, közepes fokozaton (nálam gázsütő 5-ös) tűpróbáig sütjük.
A kész répatortát félretesszük hűlni. Ha már a lekvár is megdermedt és a tészta sem forró, a rétegeket megtöltjük a friss lekvárral és a tortát behűtjük.

A vajat és a porcukrot robotgéppel kikeverjük, míg a cukor teljesen fel nem oldódik, ekkor beletesszük a tejszínt és a reszelt narancshéjat. A keverékkel bevonjuk a tortát, spatulával jól elsimogatjuk rajta, majd visszatesszük a hűtőbe annyi időre, míg a bevonatot elkészítjük.
A marcipánt átgyúrjuk, ha szükséges színezzük, porcukorral beszórt felületen kinyújtuk, majd bevonjuk vele a tortát. A felesleget körben levágjuk, és a maradék marcipánnal ízlés szerint kidíszítjük.