Pasztell elegancia

Szeptemberi elmaradásomat igyekszem most pótolni, mert újra egy kis csúszásban vagyok.

Ezt a kis emeletes tortát a tévedések elkerülése végett nem esküvői tortának szántam, hanem szülinapra készült. Moncsiéknak ez már a sokadik torta, amit van szerencsém elkészíteni, de most először lett ő az ünnepelt.

Férjecskéjével fogtunk össze, hogy a nagy napon legyen egy olyan torta, ami az ő ízlését tükrözheti, de ugye férfiakkal kommunikálni a női ízlésről kissé nehézkes, így nem tudom mennyire sikerült eltalálni... (bocs Csabi! :))

Ami biztos volt, hogy topsy turvy típusú, azaz ferdére faragott tortaszintek legyenek és pasztell színű, krém, halványrózsaszín rózsákkal. Na most a topsy alapvetően egy bohókás tortastílust feltételez, így fogalmam sem volt, hogy fogom ezt elegáns visszafogott stílusúra összehozni. Mivel a rózsa fajtája nem volt meghatározva, kisebb méretű és kevesebb sziromból álló rózsafajtát gondoltam, hogy többet lehessen csokorba fogni és egyik se legyen túl hangsúlyos. 

Mivel több apró virágocskával töltöttem ki a csokrokat, úgy éreztem, már nem bírna el a torta valami csicsás oldaldíszítést, ezért azt találtam ki, hogy spirálisan körbetekert fokozatosan elvékonyodó fondantzsinórt fogok használni erre a célre, amit mind a két szintnél ott vezettem ki, ahova a csokrokat terveztem tenni. Így egy kicsit olyan vázaszerű hatást kelt szerintem, de legalább nem érzem túldíszítettnek.

Belül mindkét emelet saját fejlesztésű túró rudis belsőt rejtett, vagyis tejszínes túrómousse-t csokis piskótában és vékony csokirétegekkel. Kívül házi fondant és a virágok nagyobb része drótos cukorvirág technikával készült.