Citromos kuglóf narancsos-vaníliás kencével

Gyors, könnyű, vasárnap délutáni desszert a gondolkodás nélküli összerittyentés kategóriából. :)

A tavalyi húsvéti cupcake citromos alaptésztáját használtam annyi különbséggel, hogy nem citromhéjat, hanem citrommirtuszt használtam a tésztájához. Ha valakinek nincs ilyen itthon, az beszerezheti ITT, vagy próbálkozhat a citromfűvel is, bár az sokkal kevésbé intenzív ízű, de próba cseresznye.

A krém egy tejszínes pudingszerű kence lett, amit vaníliával és kandírozott narancshéjjal ízesítettem. Kandírozott narancshéjból nekem a szirupban eltett nagyon puha változat van, aki teheti javaslom, hogy ezt használja, sokkal finomabb, mint a keményre szárított változat.

Az a jó benne, hogy nem kell érlelgetni, meg hűtögetni, szinte azonnal tálalhatjuk. Fincsi, omlós, egy tartalmasabb leves után ettük másodiknak. :)

Citromos kuglóf narancsos-vaníliás krémmel

Hozzávalók egy kisméretű kuglófformához:

fél csésze szobahőmérséletű vaj vagy margarin

fél csésze kristálycukor

2 egész tojás

1 teáskanál citrommirtusz (vagy szárított citromfű)

fél citrom leve

1 csésze finomliszt

fél teáskanál sütőpor

2 evőkanál natúr joghurt

A krémhez:

2 dl tej

2 púpozott evőkanál étkezési keményítő

2 evőkanál kristálycukor

1 kávéskanál vaníliapaszta (vagy egyéb vaníliakivonat)

fél narancs leve

2 dl habtejszín

1 púpozott evőkanálnyi kis kockákra vágott kandírozott narancshéj

Kezdetnek a vajat (vagy margarint) jól kikeverem a cukorral. Kézi habverővel hozzádolgozom a tojásokat, a citrom héját és levét. A lisztet összeszitálom a sütőporral és a többihez forgatom. Ha már sima a masszám, még hozzákeverek két evőkanál joghurtot, majd szilikonos kuglófformába töltve előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem (gázsütő 5-ös fokozat).

A krémhez a keményítőt összekeverem a cukorral és csomómentesen elkeverem a tejjel, hozzáadom a vaníliát, majd sűrű pudingot főzök belőle. Az edényt hideg vízbe állítom és folyamatos kevergetés mellett hozzáadom a narancslevet, majd addig keverem, míg langyosra nem hűl. A tejszínt kemény habbá verem és a már kihűlt pudinghoz forgatom. Végül hozzáadom a kis kockákra vágott kandírozott narancshéjat.

Én a krémet habzsákba töltve nyomtam a kuglóf közepén lévő lyukba és a tetejére díszítésnek.

Panna cotta citrommirtusszal és mandarinzselével

Vagy hívhatnám úgy is, hogy a citromízű panna cotta, amiben nincs citrom. :)

Nemrég fedeztem fel ezt az Újvilági Ízek boltját, ahonnan, mint kiderült a nagyon fincsi vaníliapasztám is származik, és Ausztráliából származó érdekes fűszerekbe botlottam, amik nagyon elkezdték csiklandozni a fantáziámat. A legújabb szerzeményem ez a citrommirtusz nevű fűszernövényke (Backhousia citriodora), ami nekem a citrom és a citromfű aromája közé tehető íz- és illathatásilag.

Citrommirtusz (Lemon myrtle)

Az illusztrációt Innen kölcsönöztem.

Virága szerintem leginkább a bodzára hasonlít külsőre. A magyar nyelvű leírásban azt mondják, hogy a növény illóolaja a legnagyobb koncentrátumban tartalmaz citrált (90-98%). Nahát utánanéztem ennek a neten, és a Wikipédia azt írja, hogy "A citrál a a citromfűolaj valamint más Cymbopogon-fajok illóolajának fő alkotórésze. Jelen van még a verbena, citrom és narancs illóolajában is". Ez az én szintemre lefordítva azt jelenti, hogy annyira citromos, hogy ennél olyanabb már nem is lehetne! :)))
Kozmetikumokban is használják, amit nem is csodálok, mert isteni az illata.

Azt írják még, hogy nagyon jól alkalmazható az ázsiai konyhában is, de fehér húsokhoz, halakhoz, a tenger gyümölcseihez is ideális fűszer, ugyanakkor a citromosságából következtetve minden máshoz is jó, amibe amúgy citromot raknánk.

Konkrétan fóliában sült tőkehalhoz kipróbáltam, isteni jó volt, de erről bővebben nem írok, elvégre ez itt egy édességekre specializálódott blog. :)

Gyorsan ki is próbáltam teába és gyümölcslevesbe, tényleg tökéletes a citrom-illúzió. Most desszertekhez próbálgatom, főleg azt szeretném megtudni, hogy milyen adagolással érdemes használni, akit érdekel, érdemes majd figyelgetnie a bejegyzéseimet, mert igyekszem majd megosztani tapasztalataimat.

Kezdetnek egy panna cottát gondoltam, mert tejszín mindig van itthon. A mandarinzselé onnan jött, hogy láttam egy fotót régebben valahol, ahol ezt a jópofa tálalási módszert használták valaminek és mindenképpen ki szerettem volna próbálni. :) Úgy érzem jó választás volt, mert rendkívül kellemes, könnyű, gyümölcsös desszertet kaptam. Ha valakinek "véletlenül" nincs ilyen citrommirtusza otthon, szerintem egy kevés citromhéjjal vagy citromfűvel hasonló ízhatást érhet el, bár az esetben sokat kell menet közben kóstolgatni. Én most sima konyakospohárba tettem, de szufléstálkában is ugyanolyan jó, csak akkor az aljára tegyük a mandarinzselét.

Panna cotta citrommirtusszal és mandarinzselével

Hozzávalók 2 személyre:

a mandarinzseléhez:

4-5 db pici magnélküli mandarin (vagy 2 db nagyobbacska)

1-2 evőkanál víz

1 csapott teáskanál étkezési zselatin

2 teáskanál cukor

a panna cottához:

3 dl tejszín

1 evőkanál cukor

1 csapott kávéskanál szárított-morzsolt citrommirtusz

1 kávéskanál vaníliaszirup vagy pár csepp vaníliakivonat

1 teáskanál étkezési zselatin

1 evőkanál langyos víz

A zseléhez először is megtisztítjuk a mandarinokat, hártyájuktól megszabadítjuk, a lejönni nem akaró fehér részeket levágjuk. Levével együtt kicsit botmixerrel összezúzzuk, vagy villával szétpasszírozzuk, majd feltesszük egy kis edényben melegedni. Míg melegszik, a zselatint a vízzel összekeverjük, majd a mandarinhoz keverjük, és a nádcukorral édesítjük. Ha savanykásabb fajta a mandarin, inkább kóstoljuk meg és úgy adagoljuk a cukrot, hogy az ízlésünknek leginkább megfeleljen.

Az előkészített konyakospoharakat tegyük tányérra vagy tálcára, egyik oldalukra helyezzünk egy karika mandarint (héja nélkül), majd támasszuk ki egy konyharuhával, vagy bármi mással, hogy kissé döntött helyzetben feküdjenek. Kanállal tegyünk hozzá annyi mandarinos folyadékot, amennyit esztétikusnak érzünk. :) A poharakat tegyük a hűtőszekrénybe, míg a zselé meg nem dermed.

Közben elkészítjük a panna cottát. A tejszínt a nádcukorral forráspontig hevítjük, de még ne bugyogjon. Hozzátesszük a kiskanálnyi citrommirtuszt, a vaníliát, és félretesszük hűlni. Kb 5 perc elég ahhoz, hogy átjárja a fűszer íze, de már ne legyen nagyon forró.
A zselatint összekeverjük a vízzel és hagyjuk duzzadni. A tejszínes keveréket közben leszűrjük egy tea-vagy kávéfilteres papíron, de ha valakit nem zavarnak a kis citrommirtusz-szöszök, ezt a mozzanatot el is hagyhatja. (Egyébként annyira apró, hogy úgy néz ki benne, mintha vaníliamagok lennének.)

A zselatinhoz hozzáadunk egy-két evőkanállal a tejszínből, jól elkeverjük, majd a még meleg tejszínbe fokozatosan belekeverjük. Ha a folyadék már kihűlt, egy tölcsér segítségével megtöltjük vele a poharakat, persze csak akkor, ha a mandarinzselé már egészen megdermedt. Ha nem pohárban, hanem szufléformában készítjük, nem szükséges tölcsért használni.

Hűtőszekrényben 2-3 órát dermesztjük. Olyan rezegősnek kell lennie. :)