Rénszarvasos torta

A hagyományos Mikulás-napi bulira készítettem még december elején ezt a kis tortát.

Nagyon fincsi vaníliás-túró mousse töltelékkel és áfonyapürével oltva. 

A szarvas eredeti terveim szerint fütyörészve baktat a hóban, de az én kis elsőszülöttem közölte, hogy neki akar puszit adni, úgyhogy akkor legyen csókos szájú. :))

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog Karácsonyt, békés, vidám ünnepeket kívánok!

Pixie

Kis karácsonyi tortám a Tortadíszítés magazinból

A múlt héten megjelent a Tortadíszítés Magazin karácsonyi különszáma, melyben két tortám is helyet kapott. :)

Az első kis darab ez a kis helyes hóemberes, pingvines gyerekeknek való tortácska, amit bárki könnyedén elkészíthet, mert részletes leírással és fázisfotókkal segítem a munkát. Minimális eszközigényű, kezdők is bátran belefoghatnak.

Ha nincs marcipánformázó eszközötök, használjátok csak a fantáziátokat, például a hópehely kiszúró helyett tojásfehérjéből és porcukorból készült írókával is imitálhattok hópelyheket az oldalára, a figurákhoz pedig akár használaton kívüli manikűrkészlet is megteszi. :)) 

Sok sikert mindenkinek a munkához!

Aki szemfüles, és sikerül megvennie még a magazint, az a másik tortát is megkukkolhatja, amiről elárulok annyit, hogy egy téli hangulatú alkalmi, esküvői torta, szintén fázisfotós leírással, nemsokára megmutatom...

Hóemberes cupcake kupac

Bizonyára észrevettétek, hogy hóember dömping van most nálam.

Az oka, hogy a nagyobbik gyerkőcnek hóember lett a jele az óvodában, amit az idén kezdtünk. Ebből kifolyólag nálunk most minden hóemberes. Gyártottam már hóemberes pólót, hóemberes mézeskalácsot, linzert, tortát és most cupcake-et is. :)

Ez a kis kollekció az ovis karácsonyi buliba készült, ami éppen ma reggel esett meg, ezért így frissiben meg is mutatom Nektek. Sajnos azt már nem láttam, ahogy a gyerkőcök elfogyasztják, ugyanis prüntyillának elérkezett az etetési idő, de majd kifaggatom az óvónéniket, hogy ízlett a kis társaságnak.

A gyerekekre való tekintettel vaníliás tésztát készítettem, amibe jó adag tejszínes csokikrémet töltöttem, majd fondant és marcipán keverékével burkoltam.

Mikulás napi torta

Az évi hagyományos családi Mikulás bulira most ezt a tortácskát készítettem. Sajnos úgy alakult, hogy az eredeti tervek nem valósulhattak meg, mert váratlan események jöttek közbe és magára a tortára már nem jutott idő. Még szerencse, hogy a hóembert még korábban elkészítettem...

Eredetileg egy színes, formagazdag tortaalap lett volna és a második szint tetején is lett volna dísz, remélem jövőre megvalósíthatom a most elmaradt dolgokat is.
Szóval ezért a minimál díszítés, meg a kiszúrós megoldások, csoda, hogy ennyit össze tudtam dobni nagy hirtelen.

Az íze azonban nagy sikert aratott, joghurtos málnás krém volt benne csokis piskótában extra sok málnával és extra csokisan. :)

Vajaskekszet a Mikulásnak!

Tavaly ilyenkor vezettem be, hogy kis sütivel és tejjel várjuk a Mikulást, miután a gyerkőc két és fél évesen már elég nagynak bizonyult ahhoz, hogy megértse, miért is csináljuk ezt a felhajtást. :)

Egyesült erővel szépen kipucoltuk a kiscsizmákat, kitettük az ablakba és mellé helyeztünk egy kis tányért egy pohár tejjel és friss sütivel. Szegény "Mikulás" kénytelen volt hajnalok hajnalán sütit enni, hogy mire az aprónép felébred, úgy tűnjön, hogy sínen vannak a dolgok.

Idén Mikulásarcot formázó sütipecsétet vettem elő és nekiálltam a számomra legjobb vajaskeksz-recept kikísérletezésének. Olvastam régebben valahol, hogy a shortbread-et a skótok eredetileg zablisztből készítették, ezért azt csináltam, hogy az itthon leledző teljes kiőrlésű zabkenyér lisztet kevertem sima finomliszttel. Az arányokat úgy határoztam meg, hogy a szobahőmérsékletű vajhoz apránként adagoltam a hozzávalókat és kézzel gyúrtam át, hogy érzékeljem, körülbelül milyen keménység lesz a jó. Majdnem egy egész órát pihentettem a hűtőben, hogy szépen visszadermedjen benne a vaj, de elvileg fél is elég lett volna. 

Ízesítésül narancshéjat és kínai ötfűszert tettem bele, az ünnepi illatok kedvéért. Ha valakinek nincs otthon ötfűszer, nyugodtan helyettesítheti csipetnyi ánizzsal, fahéjjal, szegfűszeggel, hasonló hatást fog elérni. Eredetileg szecsuáni bors és édeskömény is van a keverékben, de ebben a kekszben úgyis a narancs aromája érvényesül jobban, így nem olyan nagy baj, ha kihagyjuk.

A kukoricakeményítőt az omlósság fokozására tettem bele, nem tudom, hogy Ő csinálta-e, de nagyon omlós lett. :)

Nekem ebből a mennyiségből csak 20 db kekszem lett, de ez azért van, mert a sütinyomó pecsétem  elég mély nyomot hagy, csak úgy jön ki szépen a minta, ha ducik a gombócok. Sima pogácsaméretű korongokból kétszer ennyi is kijön belőle.

Azt kell mondanom, hogy eddig ez a kombináció vált be a legjobban, igazán omlós és finom, benne van minden, amit elvártam tőle, úgyhogy  meg vagyok magammal elégedve teljes mértékben. :) Most megosztom veletek is, remélem más is így érez majd.

Narancsos-ötfűszeres vajaskeksz Mikulásvárásra

Hozzávalók 20-25 db kekszhez:

10 dkg szobahőmérsékletű vaj
5 dkg porcukor
10 dkg finomliszt
3 dkg teljes kiőrlésű zabkenyér liszt
2 dkg kukoricakeményítő
csipet só
egy egész kezeletlen héjú narancs héja lereszelve
egy teáskanál ötfűszer keverék

A kukoricakeményítő felét félretesszük. A többi szárazanyagot egyenletesen összekeverjük, majd összegyúrjuk a szobahőmérsékletű vajjal. A végén a maradék keményítővel kis cipót formázunk, frissentartó fóliába tekerjük és a hűtőben pihentetjük fél-egy órát.

A masszából diónyi gombócokat formázunk, majd sütipecséttel, vagy kanál hátával lelapítva (esetleg pogácsaszaggatóval kiszaggatva), sütőpapírral bélelt tepsiben 170 fokon, 10 perc alatt kisütjük. Halvány drapp színű lesz, hagyjuk a tepsiben kihűlni. 

Fémdobozban sokáig eltartható lenne, ha nem ennénk meg egy nap alatt, amit garantálok! :)

Narancsos-fahéjas macaron a karácsonyi ajándéktárból

Ahogy ígértem, apránként hozom a recepteket a karácsonyi gasztroajándékok gyűjteményéből.

Ezt a kis ünnepi ízesítésű macaront direkt ilyen apró, bonbonméretben készítettem el, hogy együtt tudjam a többi bonbonkával csomagolni. A díszítése is ilyen kis ékszer-jellegű lett. Korábban már készítettem hasonlót csokitorta díszítéshez, és akkor nagyon édinek találtam, gondoltam másoknak is tetszeni fog majd.

A tészta megintcsak a Latsia-féle alaptésztából indult ki, csak kakaóval és fahéjjal színeztem, illetve ízesítettem.

A krém egész enyhén, nem durván narancsos, szerintem nagyon harmonikus ízű lett így együtt.

Narancsos-fahéjas macaron

Hozzávalók kb. 30 db-hoz:

6 dkg finomra darált, blansírozott mandula (vagy kész mandulaliszt)
12,5 dkg porcukor
6,25 dkg tojásfehérje
4 dkg kristálycukor
1 púpos teáskanál kakaópor
1 csipet fahéj

A töltelékhez:
10 dkg fehér csoki
fél dl tejszín
1 kávéskanál narancsvirágvíz
1 kisebb kezeletlen héjú narancs reszelt héja

A szokásos módon elkészítjük a macaronok tésztáját. Tehát összekeverjük a mandulát, a porcukrot, a kakaóport, és a fahéjat, ha kell átszitáljuk. A tojásfehérjét felverjük keményre a kristálycukorral, míg puha csúcsokat nem formáz a hab,  vigyázzunk, nehogy túlverjük. Egyszerre beleforgatjuk a mandulás keveréket, majd nyomózsákba töltjük. Ha ilyen kicsi macaronokat szeretnénk, elegendő 2 cm-es átmérőjű kis halmokat  adagolni tapadásmentes sütőpapírral kibélelt tepsire.

Kb. fél órát pihentetjük a macaronokat. Előmelegített sütőben kb 160 fokon sütjük a tésztakorongokat, ha már látjuk, hogy kis talpakat növesztettek és van rá lehetőség, még egy picit visszavesszük a hőfokot. Ha a teteje már megsült, ki is vehetjük, mert így még belül puha marad.

A macaronokat leválasztjuk a papírról és hűlni hagyjuk, míg a krém elkészül.

A tejszínt forróra melegítjük és leöntjük vele a fehér csokit. Kevergetjük, míg egészen felolvad, azután hozzákeverjük a narancsvirágvizet és a reszelt narancshéjat. Ahogy hűl a krém, úgy sűrűsödik, ha megfelelő pudingszerű állagot kapunk, nyomózsákba töltjük és a habcsók-korongokat összeragasztjuk a krémmel.

Jól záródó műanyag dobozban a hűtőszekrényben hagyjuk az ízeket összeérni, másnapra tökéletes lesz.

Én kis pötty olvasztott csokival és cukorgyönggyel díszítettem.

A idei karácsonyi gasztroajándékok

Mutatom az idei termést, de receptekkel csak később jövök, hagyok mindenkit pihizni. :)

A képen láthatóak: mandulás biscotti, fahéjas mézlikőr, mézeskalács fondantbevonattal, narancsos-csokis-fahéjas macaron, fahéjas-sárgabarackos kürtős kocka, eperkrémes praliné aszalt földieperrel, calvadosos almazselés bonbon.

Aztán készült egy télies minitorta minimál díszítéssel (munka szinte semmi :)), diós-csokis belsővel.

És egy kisebb csokor a bonbonkákról úgy, mint calvadosos-almazselés bonbon, mini narancsos-fahéjas macaron bonbonméretben, eperkrémes praliné aszalt földieperrel és a fahéjas-sárgabarackos kürtős kocka.

Rokonokok, barátok kéretik nem nézegetni! :)

Fahéjas-sárgabarackos kürtős kocka

Apró, csokiba mártható kis kockákat lehet készíteni ebből a különleges tésztából, amihez kellő idő és türelem szükségeltetik, de bizton állíthatom, megéri.

Az alaprecept egy Karácsonyi aprósütemények című kis receptfüzetkéből származik és eredeti változatát kürtőskalács kocka néven már kétszer is elkészítettem, annyira finom volt. Most egy kicsit még jobban felturbóztam, amivel úgy érzem sikerült felülmúlni az elképzeléseimet, sőt a karácsonyi gasztroajándékok között előkelő helyet foglal majd el, bár külsőleg nem annyira esztétikus, mint egy formában gyártott bonbon.

Már az elkészítés módja is különleges, mert a tésztát rétegenként kell összesütni, így aki arra vállalkozik, hogy elkészíti, számítson rá, hogy 2-3 percenként kell nyitogatnia a sütő ajtaját.

Eredetileg egyszerűen csak sárgabaracklekvár van a rétegek között, amit én most kiegészítettem egy kis apróra vágott sárgabarackkal, amit a tészta felében barackpálinkával locsoltam meg. A tésztába tettem egy csipet fahéjat, hogy ízesebb, és a karácsonyhoz jobban passzoló ízvilágot kapjak, amit vaníliapasztával dúsítottam. A hozzávalók arányát kicsit megváltoztattam. Az eredeti receptben tortabevonót használnak a mártáshoz, amit én kicseréltem 74%-os Callebaut étcsokira, amit előzőleg temperáltam, hogy roppanósabb legyen.

Sokáig kell vele szöszölni meg molyolni, de tényleg mindenkit csak bíztatni tudok, hogy egyszer szánja el magát és készítse el.

Fahéjas-sárgabarackos kürtős kocka

Hozzávalók 30 db kockához:

7 dkg vaj
7 dkg porcukor
fél kávéskanál vaníliapaszta (vagy kivonat)
1 egséz tojás + 1 db sárgája
1 evőkanál tejszín
7 dkg liszt
3 evőkanál házi sárgabaracklekvár
3 db apróra vágott aszalt sárgabarack
(dupla adagnál + egy evőkanál barackpálinka, de el is hagyható)

a díszítéshez:
kb. 10 dkg jó minőségű étcsokoládé
aszalt sárgabarack

Egy 25 cm hosszú püspökkenyérformát, vagy hasonló méretű kisebb tepsit kivajazunk, a sütőt 250 fokra előmelegítjük.

A vajat kikeverjük a porcukorral, a vaníliával és a tojásokkal. Hozzáadjuk a tejszínt és a lisztet és simára keverjük.

A forma aljára kb 2-3 evőkanál masszát kenünk vékonyan, majd a sütőben 2-3 perc alatt világosra sütjük. Közben a baracklekvárt kikeverjük az aszalt sárgabarak darabkákkal. Ha rostosabb házi lekvárunk van, nem árt egy kicsit átturmixolni is.

A kisült tésztarétegre kenünk egy evőkanálnyit a barackos keverékből és visszatesszük egy percre a sütőbe. Ezután következik az újabb tésztaréteg, majd a lekvár és így tovább, míg el nem fogy. Kb. 3 réteg barackos és négy réteg tésztaréteget fogunk kapni.

Takarjuk le a formát és hagyjuk teljesen kihűlni, de nem érdemes hosszú időre megfeledkezni róla, mert kiszáradhat. A csokit lehetőség szerint temperáljuk, vagy vízgőz felett felolvasztjuk. A tésztát egyforma kis kockákra vágjuk és a csokival bevonjuk, aszalt barackdarabkákkal díszítjük és rácson hagyjuk megkötni. Hűtőszekrényben tartható fogyasztásig, nem árt neki a pihentetés, mert a csokiburokban még jobban összeérnek majd az ízek.

Mini gyümölcskenyerek aszalt szilvával és gyömbérrel

Ezekben az aranyos kis sütőformákban készítettem most gyümölcskenyeret, nem a szokásos egybensütött változatban. Ahol pici gyerekek vannak a családban, nagy sikert arathat, és egy szép karácsonyi reggelen egy négytagú család minden tagjának jut belőle egy kellemes forró ital mellé. :) 

Ez is Pataki kerámia, ajándékba kaptuk, úgyhogy nagyon megörültem neki, mert már van tapasztalatom az edénykéikkel. Ezekkel is jól jártam, mert nagy bátran csak annyit tettem, hogy kicsit kivajaztam a formákat, beletöltöttem a tésztát, aztán zsupsz a sütőbe, mégis teljesen simán ki tudtam utána fordítani belőle a sütikéket. Nagyjából muffinforma méretű kis edénykék, így a maradék tésztát régi teflonos sütőformákban használtam el, amik még egy kis cukormázas díszítést is kaptak, mert nem elég esztétikusak az abban való tálaláshoz. :) Természetesen egyben is ki lehet sütni, akkor mindenképp jól mutat rajtuk a narancsos cukormáz, amit még tovább lehet díszítgetni.

Kicsit improvizáltam a hozzávalókkal, szemre tettem bele az alapanyagokat, persze mérleg fölött, így veletek is megoszthatom a receptet.

Kaptam egy csomag kivételesen puha, szaftos aszalt szilvát, ez lett a gyümölcskenyér alapja, kiegészítve szárított-aszalt gyömbérrel, amit egész apróra vágtam. Kis kandírozott narancshéj és egész kevés darált dió teszi omlósabbá a tésztát, amit most zabkenyérliszttel készítettem, de elvileg sima finomliszttel is ugyanilyen jól működik.

Gyümölcskenyér aszalt szilvával és gyömbérrel

Hozzávalók:

6 dkg vaj

6 dkg cukor

2 tojás

fél kiskanál fahéj

1 teáskanál sütőpor

6 dkg zabkenyérliszt (finomliszttel helyettesíthető)

2 dkg darált dió

1-2 evőkanál friss narancslé

fél narancs reszelt héja (kezeletlen héjú!)
5 dkg aszalt szilva
2 dkg szárított gyömbér
3 dkg kandírozott narancshéj

a mázhoz:
fél narancs leve
fél narancs reszelt héja (kezeletlen héjú!)
10 dkg porcukor

A szobahőmérsékletű vajat keverjük habosra a cukorral, majd az egész tojásokkal. A zabkenyérlisztet keverjük össze a fahéjjal és a sütőporral, majd dolgozzuk össze a tojásos keverékkel. Fakanálra váltva keverjük össze az egészet a dióval, a narancshéjjal, a narancslével és az apróra vágott aszalt szilvával, kandírozott narancshéjjal, valamint a gyömbérrel. 

Vajazzuk ki vékonyan a formákat, és előmelegített sütőben 250 fokon süssük, míg aranybarnák nem lesznek, valamint a tűpróbát is kiállják. Tegyük félre hűlni.

A mázhoz szitáljuk át a porcukrot és alaposan keverjük össze a narancslével és a narancshéjjal. Öntsük a püspökkenyérre és szórjuk meg kandírozott narancsdarabkákkal.

Ehető karácsonyfadíszek fondantból

A maradék házi fondant felhasználására mutatnék most egy jó tippet azoknak, akik a szegényes karácsonyfadísz-készletüket szeretnék kicsit felturbózni úgy, mint én. :) Csomagoláshoz is jól jöhet extra díszítésnek, vagy gasztro-ajándékcsomag kiegészítéseként.

Az ötlet nem az enyém, láttam már ilyet valahol, de muszáj volt kipróbálnom, hogy jól működik-e, mert bevallom őszintén, elegem volt már a mézeskalácsokról lepotyogó írókáról, ami nem túl esztétikus ugye, ha már a karácsonyfán lógnak. 

Ezekre is tettem azért írókát díszítésnek, de reménykedem benne, hogy az alap tovább megmarad és talán így, hogy a cukor, cukorhoz tapad, talán tartósabb lesz az is.

Alaptésztaként idén Moha mézestésztáját teszteltem, nagyon szép sima marad a felülete, nem púposodik fel, bár én jó vékonyra is nyújtottam a biztonság kedvéért. 

A méretre szabott fondantlapocskákat vízzel kissé felhigított cukorsziruppal ragasztottam a mézeskalácsra úgy, hogy ecsettel felkentem, majd kézzel rásimogattam a lapokat.

Az írókázásom még mindig elég bénácska, nem érdemes elemezgetni, sajnos nincs igazán türelmem hozzá, majd talán nagymamakoromban gyakorlom ezt is a kötögetés mellett. :)

A második szülinap nálunk

Hát eljött ez a nap is. A mi törpikénk betöltötte második életévét. Már nem is emlékszem milyen volt tavaly ilyenkor, annyira nagyot nőtt.

El lehet mondani, hogy tökéletesen kiélvezte a szülinapját, úgy pörgött egész nap, hogy nem is értettük hogy bírja. A legapróbb ajándéknak is úgy tudott örülni, mintha élete legnagyobb kincse lenne, egy tündérbogár volt komolyan mondom. Gondolom később már nem lesz ilyen könnyű boldoggá tenni, így nekünk is nagy élmény volt ez a nap. :)

Természetesen a nap fénypontja a torta behozatala volt. Sokat dolgoztam vele, mert jó pár figurát fabrikáltam hozzá. Valami babásat akartam, ami nincs túlcizellálva, viszont sok rajta a látnivaló. :) Mivel a mi Bogyókánknak nincs olyan igazi kedvenc mesefigurája, vagy tárgya, de szinte minden érdekli, olyan dolgokat szerettem volna rátenni, amiket biztosan felismer és a nevüket ki is tudja mondani.

Evidens volt, hogy kerüljenek rá járművek, így készült a vonat és a repülő, illetve sok kis állatka is mind olyan, hogy örömmel kiált fel, ha valamelyiket meglátja. A torta hátsó részén körben is elhelyeztem pár nagyon pici, másfél-két centis kis állatkát, egy sünit, egy teknősbékát és egy csigát is. Ezeket azért is készítettem miniben, hogy ha figurát akarna enni, ne kapjon marcipán túladagolást. :)

Elsőként a kukacot nézte ki magának, amit ő "totó"-nak hív, fogalmam sincs, hogy miért, pedig azóta már bonyolultabb és nehezebb szavakat is ki tud mondani. Aztán még egy csigát és teknőst is elfogyasztott, majd jöhetett a "tóólta".

A torta maga is csökkentett cukortartalommal készült, az ünnepelt szeletkéjéről le is szedtem a fondantbevonatot, ő biztosan nem hiányolta. A tésztája nádcukorral és zabpehellyel készült, mint korábban a Békás-baris babatortánál is, amit egy egyéves kislánynak készítettem.

Belül egy krémes tehéntúróból készített krém volt kevés joghurttal, eperlével, tejszínnel, benne friss eperrel jó nagy darabokban. Törpe imádja az epret, bár nem régóta ehet, így még nem volt ideje megunni. A vicces az, hogy így a krémben is felismerte, mondogatta is, hogy "epeeel, epeeel". :)

Sokadnaposan még finomabb lett a torta, jól összeértek az ízek, ezt az infót jól meg is jegyzem magamnak, ha legközelebb ilyen tésztát készítek. A meleggel ugyan meggyűlt a bajom, kicsit "megizzadtak" a figurák, ezért olyan fényesek, sajna a marcipánt nem szerencsés tortával együtt hűtőbe tenni emiatt, de most kénytelen voltam.

A gyertyák elfújása elsőre sikerült, pedig nem is gyakoroltuk! :)

Anyák napi bonbonkák kávélikőrrel

Nálunk családilag mindenki szereti a kávét mondhatni, nem is feltétlenül függőségből, illetve koffeintartalma miatt, hanem inkább az ízéért.

Anyukámnak készítettem ezeket a kávékrémes-likőrös kis bonbonkákat megintcsak 70,4%-os Callebaut csokiból, ami már annyira ét, hogy nagyon. :) Sajnos a belsejéről nem tudok képet mutatni, mert ugye ajándékba készült...A krémhez pici nescafét és a karácsonyi kardamomos kávélikőrt használtam, ami nekem nagyon bejön, de van olyan, hogy valaki nem szereti a kardamomot, így bármilyen más likőrfélével próbálkozhat.

Kávékrémes-likőrös bonbon

Hozzávalók:

10 dkg jófajta étcsoki (nálam Callebaut 70,4%-os)

a töltelékhez:

7 dkg jófajta étcsoki

0,7 dl tejszín

fél kávéskanál nescafé

1-2 evőkanál kávélikőr

a díszítéshez egy-egy szem ostyás csokigolyót használtam

A csokit temperálom és duplán kikenem vele a szilikonos bonbonformák mélyedéseit.

Kicsit a hűtőbe állítom, majd miután szépen megdermedt és látszik, hogy mindenhol jól fedi a csoki, elkészítem a tölteléket.

A tejszínt felforrósítom, feloldom benne a nescafét és a csokira öntöm. Kevergetem, míg egészen elolvad és egyneművé válik a massza, ekkor apránként hozzáadom a kávélikőrt.

Kis kanálkával feltöltöm a formákat annyira, hogy még maradjon kb. 3 mm hely a tetejénél a lezáráshoz.

Újra hűtőbe teszem a formát, ahol kb egy órát hagyom pihenni, ennyi idő alatt szépen megdermed majd a töltelék.

A maradék csokit újra temperálom és lezárom vele a formákat, spaklival elsimítva a tetejüket. Dermedésig újra hűtőbe állítom, majd kipattintom őket a formából.

Kis ecset segítségével egy pötty olvasztott csokit kentem mindegyik kúp forma tetején lévő mélyedésbe és egy csipesszel beleragasztottam az ostyás csokigolyókat.

Boldog Anyák napját Nyunyukám!!! :)

Szilveszteri malac torta

Ezzel a "ropogós" malackával kívánok minden kedves olvasómnak Boldog Új Évet!

A püspökfalatját sajnos valaki már megcsócsálta, de ha kértek, tudok még adni kóstolót. :)))

BÚÉK!!!

Fehércsokis galuskák tonkababbal és mogyoróchipsel

A vicces nevű tonkababbal tettem itt egy újabb próbát az egyik karácsonyi vacsorához. Azért mondom, hogy vicces, mert nekem kicsit olyan, mintha a Charlie és a csokigyár-ból szalajtották volna, mondjuk Willy Wonka tonkababos csokoládéja néven, vagy ilyesmi. :)))

Valószínűleg nem mostanában találkoztam volna ezzel az érdekes kis fűszernövénnyel, ha nem kapok ajándékba egy dobozkával a drága Mentától. Áldassék a neve! :D

Íze és illata beazonosíthatatlan, de engem leginkább a pisztácia és a keserűmandula keverékére emlékeztet, bár megbeszéltük uncsitesómmal, hogy megboldogult gyermekkorunkban volt egy roppanós kakaós bevonattal ellátott drazsészerűség, aminek pont ilyen illata volt, csak már a nevére nem emlékszik egyikünk sem. Ha valakinek eszébe jut és erre jár, kérem írja már meg mi volt az! :)

Sokan sokfélét írtak már róla, itt a neten is vannak féltudományos összefoglalók vele kapcsolatban, én csak annyi extrát jegyeznék meg, hogy úgy tudom kedélyjavító és idegnyugtató hatása is van, illetve nem utolsó sorban afrodiziákumként is ismert, így mondjuk csokival kombinálva nem árt vigyázni. ;)

A mogyorós kis lapocskákat a formájuk miatt neveztem el chips-nek, valójában egy kis linzertészta rengeteg darált mogyoróval összegyúrva és ropogósra sütve.
A kis habocskás galuskáim nagyon finomra sikerültek, nem árultam el, hogy mi van benne, így aki megkóstolta, csak hümmögött, meg nyögött, hogy "jajj de finom, de mi ez?". :)))

A szilveszteri menühöz bátran ajánlom, mert könnyű, akár egy fagyikehely, így aki nem szereti egy jó kajálás után a tömény desszerteket, ennek nagyon örülni fog.

Fehércsokis habgaluskák tonkababbal és mogyoróchipsszel

Hozzávalók 2 személyre:

10 dkg fehér csokoládé

1 teáskanál étkezési zselatin

2 dl tejszín

1 tojás sárgája

1/3 db reszelt tonkabab

A chipshez:

kevés nyers linzertészta

darált mogyoró

A fehércsokit felolvasztottam és félretettem hűlni. A tejszínből félretettem körülbelül két evőkanálnyit, a többit pedig kemény habbá vertem.

A zselatint felmelegítettem a félretett kevés tejszínben, hogy feloldódjon, amikor langyosra hűlt hozzákevertem a tojás sárgáját, majd a keveréket az olvasztott csokihoz dolgoztam. Hozzáreszeltem az egyharmadnyi tonkababot és jól kikevertem. A tejszínhabot kézi habverővel óvatosan beleforgattam a keverékbe, hogy össze ne törjön. Az egész habot a hűtőbe tettem fél napra.

Rengeteg mogyorót kevés linzertésztába gyúrtam, kinyújtottam és kis háromszögeket vágtam belőlük, majd sütőben pár perc alatt ropogósra sütöttem.

A csokihabból tálalás előtt meleg vízbe mártott fagyiskanállal kis galuskákat kanyarítottam, majd a kis chipsekből kettőt-kettőt helyeztem melléjük a tányérra.

Amarettós-marcipános és gránátalmazselés-vodkás bonbonok csak felnőtteknek

Vérszemet kaptam ettől a nagy bonbonozástól és ez odáig vezetett, hogy rácuppantam a bárszekrényre. :) Na jó, nem kell megijedni, csak feldúltam kicsit, hogy milyen alkoholos italok lennének jók az ajándékbonbonokba, mivel az Erinacea Praliné Paradicsomában meglesett és kipróbált pezsgőkrémes pralinék annyira jól sikerültek, hogy egészen ihletet kaptam tőlük. Az amarettós üveget, a koktélokhoz való grenadineszörpöt és egy ezer éve a szekrény mélyén heverő maradék kis vodkát vettem magamhoz. Az amarettós változat ízlik nekem a legjobban, még szaloncukornak is nagy sikere lenne szerintem, talán jövőre ki is próbálom. A zselés változatnál vigyázni kell, nehogy túl sok legyen benne az étkezési zselatin, mert akkor túl tömörré válik. Én a Horváth Rozi félét használtam és csak egy kis csapott teáskanálnyi került bele. A vodkával a gránátalmaszörp édességét kívántam oldani elsősorban, de az alkohol miatt is kellett bele persze. Remélem még segítek valakinek az utolsó pillanatban is, ha gyors gasztroajándékkal készülne.


Amarettós-marcipános praliné

Hozzávalók:

10 dkg magas kakaótartalmú jó minőségű étcsokoládé

3 dkg marcipán

3 dkg fehér csokoládé

2 evőkanál amaretto (mandulalikőr) A csokoládét felolvasztjuk, temperáljuk, majd kikenjük vele a pralinéformákat. A hűtőbe tesszük dermedni, ha úgy látjuk, hogy még áttetsző, kicsit utánakenünk.

A marcipánt villával széttörjük, a fehércsokit lereszeljük és mindkettőt göz fölött felolvasztjuk. Levesszük a gőzről és egy kicsit még kevergetjük, hogy ne legyen forró, majd pici kézi habverővel kanalanként hozzákeverjük az amarettót. Ízlés szerint lehet picit kevesebbet vagy többet hozzátenni, a lényeg, hogy amennyire lehet, még krémes állagot kapjunk. Nem baj, ha kicsit folyósnak tűnik, a hidegben majd meg fog dermedni. Kicsi kanállal vagy habzsákkal megtöltjük a csokiüregeket és visszatesszük a hűtőbe dermedni. A maradék csokit felolvasztjuk és lezárjuk a bonbonokat, majd visszarakjuk hűlni míg egészen meg nem keményedik, akkor már kipattinthatjuk a pralinékat a formából.

Gránátalmazselés-vodkás praliné

Hozzávalók:

10 dkg magas kakaótartalmú csokoládé

1 dl gránátalmaszirup (grenadineszörp néven koktéladalékként beszerezhető)

2-3 teáskanál víz

1 csapott teáskanál étkezési zselatinpor

3-4 evőkanál vodka

A csokoládét temperáljuk, majd kikenjük vele a pralinéformákat. A hűtőbe tesszük dermedni, ha kell még utánakenünk.

A gránátalmaszörpöt a vízzel és a zselatinporral felmelegítem, míg az edény szélén gyöngyözni nem kezd, akkor lehúzom a tűzről. Addig kevergetem, míg langyos nem lesz, akkor hozzákeverem a vodkát. Ez azért kell, hogy ne menjen el a vodka alkoholtartalma.

A csokiüregeket előveszem és feltöltöm őket a zselés sziruppal. Dermedésig visszateszem a hűtőbe, majd az újra felolvasztott maradék csokival lezárom. A kész pralinékat kipattintom a formából és ízlés szerint díszítem.

Pingvin torta

Szülinapi gyerekzsúrra készítettem ezt a télies hangulatú tortát. Az volt az elképzelésem, hogy gyerkőcök számára látványos és jópofa tortát készítsek, gondoltam ezen aztán lesz mit nézegetni, ha a pingvinkéket úgy rendezgetem el, ahogyan a gyerekek általában csoportosan láthatóak mondjuk egy óvoda udvarán. Mivel a kis ünnepelt éppen most lett 6 éves, nála ez szituáció még éppen stílszerű. :)

Bár szülinapra készült, én azért karácsonyi tortaként is el tudom képzelni, főleg olyan családban, ahol több gyerek van.

Csokis tésztájú torta volt tejszínes csokikrémmel és fondantborítással. A pingvinek a már korábban említett Chokoflex-mas nevű csokimasszából készültek, egy kis színezett fondanttal kiegészítve.

Fahéjas piskóta mézes fehércsokis krémmel - két díszítési ötlet egy tortára

A Mikulásra készült hóangyalos tortánál említettem (ITT), hogy elkészült ez a bizonyos fahéjas tészta a hozzá illő mézes krémmel, de a fondantbevonathoz nem passzolt, ezért most kihasználtam az alkalmat és idősem hölgyrokonom névnapjára elkészítettem másfajta díszítéssel.

Általában magam szoktam készíteni a bevonatot, csak marcipánból használok "gyárit", mert a házi változattal sajnos nem lehet szépen burkolni. Most azonban vérszemet kaptam, mert találtam egy újfajta - legalábbis nekem új-, csokoládé alapú bevonómasszát, a Chokoflex-et amit a gyártó most karácsonyi ízesítéssel is elkészített (Chokoflex-mas) és úgy gondoltam muszáj lesz kipróbálnom. Egészen sötét étcsoki színe van és a címke alapján naranccsal, fahéjjal és szegfűszeggel van ízesítve. Ami szimpatikussá tette, hogy úgy reklámozzák, hogy természetes anyagokból, szinezék hozzáadása nélkül készült, de azért a biztonság kedvéért felhívtam őket, hogy tartósítószerből ugyan mennyit használnak. Egy kedves úr megnyugtatott, hogy csak nagyon minimálisat, ezért viszonylag rövid a lejárati ideje, ami nekem most nem is baj, mert karácsony után ennek az ízesítésnek már maximum szilveszterig van létjogosultsága. :)
Szóval a lényeg az, hogy kipróbáltam és nagyon szépen nyújtható, porcukorral megszórt felületen természetesen, és még formázni is egészen jól lehet, persze papír vékonyságú finommunkákhoz nem alkalmas, de nem is arra lett kitalálva. A második, kicsit cizelláltabb díszítésű tortácskánál használtam fel, talán adok valakinek ezzel is egy jó díszítési ötletet.

A hópelyhes díszítés lényegesen egyszerűbb, elsősorban azoknak ajánlom, akik még sohasem próbálkoztak bevonómasszákkal beborítani egy tortát, vagy csak megrettennek elsőre a feladattól. Elkészíthető úgy, akár egy tiramisu, tálban rétegezve, akkor egy kicsit lazábbra érdemes venni a krémet, picit több tejszínnel.
A hópelyheket fóliából vágtam ki, majd helyeztem a tortára és váltakozva szórtam meg fahéjas porcukorral, kakaóval, és sima porcukorral. Fontos! A díszítést csak tálalás előtt készítsük, mert a hűtőben pihentetve a krém beszívhatja a rászórt porcukrot és kakaót, így mire a család elé kerül, már lehet, hogy csak ronda pacák maradnak a süteményünkön. :)


Fahéjas piskóta mézes fehércsokis krémmel


Hozzávalók a piskótához:

25 dkg szobahőmérsékletű vaj
20 dkg cukor
4 tojás
1 dl tej
1 kávéskanál vaníliakivonat
(vagy egy csomag vaníliás cukor)
25 dkg liszt
2 teáskanál borkő (creme of tartar) + 1 teáskanál szódabikarbóna
(vagy fél csomag sütőpor)
1 púpos kávéskanál őrölt fahéj

a krémhez:

4 dl tej
3 evőkanál étkezési keményítő
2 evőkanál méz (pl. akác, vagy selyemfű)
8 dkg fehércsoki
2 dl tejszín
+ ha tortát készítünk még egy kis habfixáló,
ha tálban rétegezzük, még egy deci tejszín

A piskótához elektromos habverővel a vajat habosra keverjük a cukorral, majd beledolgozzuk az egész tojásokat. Hozzáadjuk a vaníliát, a tejet és jól kidolgozzuk. A lisztet összeszitáljuk a sütőporral és a fahéjjal, majd a tésztába keverjük, míg sima, jól kenhető habos masszát nem kapunk. A sütőt előmelegítjük és közepes fokozatra beállítjuk.

Ha tortát szeretnénk készíteni, egyben, kapcsos tortaformában, vagy külön laponként tűpróbáig sütjük. Ha rétegezve tálban szeretnénk elkészíteni, sima szögletes közepes méretű tepsiben, vagy más formában kisütjük.

A krémhez a keményítőt kikeverjük a tejjel, hozzáadjuk a mézet, majd addig főzzük folyamatosan kevergetve, míg össze nem sűrűsödik. A fehér csokit összetördeljük és a még forró keverékhez adjuk, majd kevergetjük, míg langyosra nem hűl. A tejszínt kemény habbá verjük. Ha tortába szeretnénk tölteni, ekkor egy evőkanálnyi habfixálót (pl. zselatin fix) is keverünk hozzá. Ha tálban rétegezzük, kb egy deci tejszínnel többet számoljunk. Kézi habverőre váltva a kihűlt fehércsokis krémbe forgatjuk és a hűtőbe tesszük.

Míg a krém hűl, a már kihűlt tésztát lapokra vágjuk. A krémet habverővel átforgatjuk és betöltjük vele a tésztát. Ha tortát készítünk, tortagyűrűvel összefogjuk és pár órára betesszük dermedni a hűtőbe. Ha tálban rétegezzük, a krémmel a tészta tetejét is vonjuk be a krémmel.

Leírom tehát az általam használt díszítés menetét.




A tortához egy tojásfehérjét 10 dkg porcukorral gőz fölött keményre vertem, majd miután kihűlt, 10 dkg vajjal tovább habosítottam. Ezzel vontam be a tortát, majd hűtőben rádermesztettem. A gyúrható csokimasszát (Chokoflex-mas) porcukron kinyújtottam és bevontam vele a tortát. A felesleget körben levágtam, majd hurkát sodorva belőle körben lezártam a díszítést. Egy tojásfehérjét kemény habbá vertem annyi porcukorral, amennyit felvett és pár csepp citromlével tettem fényessé. Ezzel a masszával írókáztam rá a díszítést és cukorgyönggyel helyenként kihangsúlyoztam.




A tálban rétegezett süteményhez megvártam, míg a krém megdermed a tetején. Fóliából két méretarányos csíkot vágtam, melyeket egymáson keresztbe fektetve négy részre osztottam a tetejét. Felváltva megszórtam a négyszögeket fahéjas cukorral, kakaóval és porcukorral. A fóliából kivágott hópehelysablonokat óvatosan ráhelyeztem és kontrasztosan váltogatva a színeket újra megszórtam. Óvatosan leemeltem a fóliát és azonnal tálaltam. A díszítést csak tálalás előtt készítsük, különben a krém beszívhatja.

Drakula bekukucskál...

A rémségek éjszakáján Drakula bekukucskált hozzánk. 

Jobban teszitek, ha becsukjátok az ablakokat, mert nagyon ragaszkodó vendég volt... :)))

Virágos emeletes

Jól rámdörrentettek, hogy egy még májusban készült tortát elfelejtettem a nagyközönség elé tárni. Mentségemre elmondom, hogy Lenke kis házi tortadíszítő versenyére küldtem be az utolsó pillanatban, aminek az volt a feltétele, hogy nem lehet máshol publikálni. Aztán jól el is felejtődött. Pedig nagyon fontos torta ám! Anyukámnak készítettem Anyák napjára. Nagyon örült neki, bár ahogy láttam a szeme állásából, számított is rá némiképpen. :)

Nálunk, a szülői háznál Anyák napja környékén mindig virágba borul az utca, mert japán cseresznyefák szegélyezik és egyszerűen gyönyörűséges, amikor elkezdenek hullani a rózsaszín szirmok és hömpölyögnek lefelé az utcán. Ez a mi ablakunkból kiváltképp szép látvány, mert a zsákutca legutolsó házában lakunk. Szóval ez a látvány ihlette a tortát, így inkább tavaszias a színösszeállítás, de talán még így nyáron is elmegy.

Belsőleg úgy nézett ki, hogy az alsó emelethez piros bársony piskótát (Red Velvet Cake) készítettem ételszinezék helyett hibiszkusszal színezve, a krém pedig túrós-tejszínes volt ribizlivel. A második emelet csokis piskóta, krémje a már bevált joghurtos-tejszínes hibiszkusz-sziruppal rózsaszínre színezve. A tetején a kis gömb kekszmasszából formálódott. Fincsi volt, no! :)

Torta lánybúcsúra

Lánybúcsúra voltam hivatalos a hétvégére és ezzel a tortával leptem meg a barátnőmet, akinek hamarosan bekötik a fejét. Nem akartam a szokásos férfiúi testrészeket imitáló tortát készíteni, így ezt agyaltam ki neki.

Az volt az eredeti elképzelésem, hogy a mennyasszonyi lét általános kellékeit fogom megformázni, de erről a nagy nyári meleg és az idő rövidsége miatt le kellett tegyek, így csak néhány dolog készült el, úgy, mint a gyöngysor, a gyűrű dobozában, és a harisnyakötő. A többi dolog amit terveztem, egyelőre marad talonban.

Az egész borzasztó pánikban készült, ugyanis nincsen légkondink, volt vagy ötven fok a konyhámban, így díszítés közben csak fél percekre mertem kivenni a tortát a hűtőből. Sajnos így is megroggyant kicsit, a dobozokat jelképező emeletekről a minta elkezdett lefelé mászni az élek pedig szétlapultak. A fényképezés alatt még úgy ahogy tartotta magát, de aztán a marcipánból készült rózsaszirmok is megolvadtak, így azokat kénytelen voltam újra kreálni. :(

A szállítás megint csak egy rémálom volt, keresztül a városon tömegközlekedéssel, még szerencse, hogy az alkalmi tortaszállító dobozom, amit előrelátóan hőtartóvá alakítottam át, jó szolgálatot tett és a torta külseje nem romlott már sokat a tálalásig.

A bevonat most kivételesen elég vegyes, mert cukorfondanttal borítottam és abból csináltam a díszek egy részét, viszont marcipánból készültek a rózsák és körben a szegélyek. Sajnos a marcipán nagyon rosszul tűrte a meleget, ha mód van rá, legközelebb hőségben biztosan kerülni fogom.

Csokis piskótát készítettem ismét, majd az alsó emeletet fehércsokis trüffelkrémmel, a felsőt pedig tejszínes joghurtkrémmel töltöttem meg egy kis hibiszkusz-sziruppal rózsaszínre színezve, hogy még így is passzoljanak a torta külsejéhez.

A lányoknak nagyon ízlett, legalábbis azt mondták. Most végre én is megkóstolhattam a saját művemet és teljesen meg voltam magammal elégedve, ami igazán ritkaságszámba megy. :)

Az est további részleteiről nem mesélhetek, meg különbenis nagyon fáj a fejem. ;)