Medence a hitvesi ágyban :)

Vagy fordítva... :)

Nászajándékba készült ez a torta, vicces meglepiajándékként.

Esztivel már több közös tortaprojektünk is volt, például anno ez az almafás torta, amit szintén egy esküvőre vittek ajándékba. Azt hiszem Esztiéket érdemes esküvőkbe hívni vendégnek, mert mindig valami jópofaságot ötletelünk ki együtt. :)

Most az ifjú pár azért kertül medencébe, mert imádnak vizes programokat csinálni, fürdőket látogatni, és ez jó támpontnak tűnt. Annyi volt a kívánság, hogy lehetőleg legyen a parton egy nagy objektívvel ellátott fényképezőgép, két céges logós törülköző és egy amerikai focilabda is, hogy még személyesebbé tegye a tortát.

Már menet közben ötlött az eszembe, hogy franciaágy formájúra alakítom a medencét, hogy még inkább passzoljon a lagzihoz. Ez még Esztinek is meglepetés volt, rögtön jót derült rajta. :)

A figurákkal kapcsolatban nem vagyok annyira elégedett, mert a hölgy az eredeti fotókhoz képest kissé teltkarcsúra sikeredett, remélem nem sértődékeny az alakját illetően. ;) 

Belül csokitorta volt, kívül fondantbevonat és marcipán.

Esküvői torta country stílusban

Hosszas előkészítő munka előzte meg Ágiék esküvői tortáját, ugyanis utána kellett járnom a különböző virágok változatainak és, hogy miképpen fogom tudni én azokat legyártani.

Ági nagy figyelmet fordított a dekorációra, mert lagzi egy csárdában volt, ennek megfelelően szép kékfestős terítőkkel, juta és rafia díszítéssel, vadvirágokkal képzelte el az ünnepi asztal díszítését. Ahogy elvállaltam a feladatot, rögtön el is döntöttük, hogy akkor egy country stílusú, vadvirágos torta lesz a nyerő, már csak azt kellett kiagyalni, hogy milyen virágok legyenek konkrétabban.

Próbáltam én is úgy választani azért, hogy képes legyek többé-kevésbé élethű csokrokat varázsolni a tortára, így nagyobb, hangsúlyosabb virágként a pillangóvirágra és a szellőrózsa vad változatára esett a választásom, töltelék apróvirágként pedig margarétát, boglárkát és egyéb apróságokat választottunk. Hogy a terítő színe is visszaköszönjön egy picinykét, pár apró kék búzavirágot is belecsempésztem, ezektől igazán színesek lettek a kis csokrok.

Elválasztó szalagként a juta textúráját próbáltam leutánozni, ami addig jó is volt, míg rátettem a tortára, de aztán sajnos a marcipán kifényesedett a melegtől és így már elvesztette azt a jó kis natúr jellegét, amit nagyon sajnálok.

Most rám nem jellemző módon egy kis "mű-dolog" is került a tortára, mert úgy éreztem, hogy a látvány még megkíván egy kis rafiaszalagot is, amiből sikerült sterilizált, előrecsomagolt gurigát szereznem.

Az emeletek úgy néztek ki, hogy legalul egy fekete-erdő torta jellegű volt konyakos meggyel, fehércsokival, a második és harmadik emelet mandulás piskóta volt tonkababos csokikrémmel. Nyami...

Sok boldogságot az ifjú párnak! :)

Tanya torta

Sokan kifogásoltátok, hogy gyerekeknek való tortákat nem láttok nálam újabban, ezért hoztam most egy majdnem olyat. :)

Igaz, felnőttnek készült, de annyi gyerek volt a vendégseregben, hogy az állatfigurákat ők kapkodták szét, így azt hiszem mégis belefér a kategóriába.

A központi téma a három rackajuh figurája volt, eredetileg egy egész tanya lett volna a lakhelyük, de ezt arányaiban nem lehetett volna megoldani, csak egy 30-40 szeletes tortán, itt meg csak 15 vendég volt körülbelül, így maradtunk az egy épületnél. Ugyanezen okból már csak egy lovacska és tehén kukucskál ki az építményből.

A zsúptető megoldáson gondolkodtam talán a legtöbbet, hogyan is lehetne ilyen kicsiben életszerűre varázsolni. Azt hiszem így elsőre egész jó lett, de már tudom, hogy lehetne még cizellálni, a legközelebbi hasonló feladatnál majd megpróbálom igazolni az elméletemet. :)

Belül a jól bevált tejszínes csokitorta volt ez is, és meglepően jól tartotta a magas építményt, bár a biztonság kedvéért egy kis merevítést szúrkáltam bele, nehogy szétcsúszkáljon. A paci feje kicsit béndzsa lett (utólag is elnézést), pedig éjjel még jól nézett ki, aztán nappali fénynél már egész másnak láttam. 

A szokásos házi fondantbevonatot használtam, a figurák marcipánból készültek.

Napraforgós torta

Készültem már egy ideje lélekben erre a tortára, mert két terv is formálódott a fejemben hozzá, hogyan is lehetne egyszerűen, elegánsan, de szépen megoldani.

Az ünnepelt kedvenc virága a napraforgó, így jó témát szolgáltatott a szülinapi tortához. Férjecskéje lepte meg általam a tortával, aki az ízlésemben megbízott ugyan, de nem nagyon tudta elképzelni milyen is lesz ez az egész 3D-ben.

Belsőleg egy vaníliás omlósabb fajta piskótát készítettem hozzá, benne tejszínes túrókrémmel, őszibarackkal és ribizlivel. Burkolóanyagként most egyharmad részben marcipánból és kétharmad rész házi fondanból készített cukortésztát használtam próbaképpen, hogy kellően törtfehér, de stabilabb burkolást kapjak, mert nagyon féltem a 40 fokos hőség miatt. Mivel egy kis kézi festést is terveztem rá, nagyon nem volt mindegy, hogy megfolyik-e rajta a festék, vagy sem, de úgy érzem, hogy ezt sikerült most kivédeni.

Napraforgót még sohasem készítettem, és a drótos cukorvirág technikában sem vagyok valami gyakorlott, bár autodidakta módon próbálkozom vele időnként. Így most először egy másik technikával kezdtem a virágfej gyártását, azaz a szirmokat egymásra ragasztva, az egész fejet egyszerre összeépítve. A másik variációnál a kis szirmokat egyenként drótoztam, ami meglehetősen pepecs munka volt és plasztikusabban is meg lehetett volna oldani, így utólag nézve, de egy harmadik változatra már nem jutott időm. A virágfejek közepét is kétféle módszerrel próbáltam élethűvé tenni, aztán menet közben, a különböző napraforgó fotókat nézegetve rájöttem, hogy rengeteg változat van erre is, így talán nem is lehet egy adott jellegzetességet megragadni.

Mindenesetre a végén úgy döntöttem, hogy mind a kettő virág rákerül a tortára, nekem így tűnt esztétikusnak, de elképzelhető, hogy valakinek a virágok különbözősége miatt ez diszharmonikusnak tűnhet.

Az az egy biztos, hogy Takács Ferenc gyönyörű fotójának köszönhetően egy tortám se tündökölt még ilyen szépen! :)

Nagyon köszönöm Feri úr! :)))

Torta egy fontos szülinapra

Van nekem egy barátnőm. A tortadíszítés kapcsán ismertük meg egymást, és olyan rokon lelket ismertem meg a személyében, akibe szökőévente egyszer botlik az ember. Kölcsönösen, féltékenység nélkül csodáljuk egymás munkáját és ő az egyik legőszintébb kritikusom, nagyon sokat adok a véleményére.

Poór Jucinak hívják, és aki még nem ismeri, jó lesz, ha megismeri, mert amellett, hogy fantasztikusan gyönyörű tortákat készít, még az ország egyik legjobb mézeskalács, és sütidíszítőjévé is kiképezte magát. Ha nem hiszitek, nézzétek meg a Mézesmanna oldalát a facebookon!

Szóval az én Jucus barátném egy igazi mézeskalács-tündér, akinek a szülinapjára nagyon készültem, mert a tesókája már jó előre felkeresett, hogy hozzuk össze neki ezt a meglepit.

Most muszáj egy sort siránkoznom is ennek kapcsán, mert az eredetileg tervezett tortából a figurán kívül nagyjából semmi se lett, amiért borzasztóan csalódott vagyok.

Régóta húzom már, hogy megmutassam-e a végeredményt, mert a tervezettel ellentétben egy rendkívül egyszerű valamit tudtam csak összehozni, ugyanis kifogtam az év egyik legborzasztóbb napját tortadíszítés szempontjából. Az egész éjszakám ráment, hogy a tortát beburkoljam, mert annyira meleg és párás volt a levegő, hogy a fondant szó szerint lefolyt a tortáról. Sőt, igazából hajnalok hajnalán már hagytam is az egészet, mert láttam, hogy nem fog menni, így másnap reggel futottam újra neki a feladatnak, de akkor már a díszítésre nem sok idő maradt. Még szerencse, hogy a figurát már előbb megcsináltam, így valami dísze csak volt a tortának. Azért a szerencsétlen csillagzatot mi sem jelzi jobban, mint, hogy még a figura is pofára esett, úgyhogy annyira megjártam ezzel a tortával, hogy még... :(((

Azért remélem, hogy az életben még lesz lehetőségem neki tortát készíteni, és akkor odatehetem magam maximálisan

A belseje Jucus egyik kedvenc csokiját idézte volna, mandulás piskótában fehércsokis krémmel és szederrel.

Drága Jucusom! Isten éltessen sokáig, füled sose érjen bokáig! ;) Millió ölelés és puszi!

Kalitka torta

Bözsiék családjában szinte mindenkinek készítettem már tortát, ám ezidáig anyukája még kimaradt a szórásból. Most az ő szülinapjára készültünk, ami egyben házassági évforduló is volt, így Bözsi apukája szemelte ki a múltkori esküvői tortapár egyik darabját, hogy ő bizony valami hasonlót szeretne. A kis madárkák tényleg passzoltak az eseményhez, de végül csak a színösszeállítás maradt meg, a torta formája kalitkává alakult. :)

Ennek a műfajnak az igazi szakértői az USA-ban leledzenek, esküvői tortáikon is jellegzetes elem a stilizált kalitka és a nagy fejű virágok. Én csak néhány kisebb rózsát és indát tettem oda díszítésnek, hogy kicsit nőiesebb legyen, de a formáját a méret határozta meg. 

Belül túró-mousse volt a töltelék rengeteg ribizlivel, vaníliás piskótában.

Türkiz-fehér esküvő

Az idei nyár második esküvői tortája volt nálam ez a hófehérben és türkizben játszó háromemeletes darab.

Különlegessége, hogy a menyasszony az esküvő időpontjában már a 7. hónapot kezdte meg pici babájával a pocakjában, ezért aztán egy kis pocakos menyasszony figura is készült a vőlegény mellé a nászpár díszítéshez.

Az esküvői dekorációban volt itt-ott egy kis türkiz szín, például a menyasszony hajában, a vőlegény nyakkendőjében, így a tortán is csak jelzésértékűen jelent meg, mégis feldobta az összhatást.

A torta hátuljára egy kis szalagos, selyem neglizsére emlékeztető megoldást készítettem, hogy dobjak valami kis extrát a dologba. :)

Tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy az ilyen látszólag egyszerű díszítésű tortákat a legnehezebb szépen megcsinálni, mert minden apró kis egyenetlenség rögtön ordítóan kiütközik. Ennél a tortánál is csúnyákat mondtam magamban, mire a vízszintes csíkokat felaplikáltam, amit házi fondantburkolóval különösen nehéz megcsinálni, mivel érzékenyebb azáltal, hogy nincs adalékanyagokkal rugalmassá téve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy könnyebben szakad és gyorsabban ragad. :)

Szóval nagyon elgondolkodtam rajta, hogy ilyen esetekben váltani kellene, de miután nyári hónapokról beszélünk többnyire, a nálam alternatívaként számításba jövő marcipán hasonlóan érzékeny a hőmérséklet-ingadozásokra.

Belsőleg úgy nézett ki a torta, hogy az alsó szint a nagyon közkedvelt tejszínes csokikrémmel volt töltve, a második és harmadik emelet pedig joghurtos-szedressel vaníliás piskótában.

Sok boldogságot Ildi és Tamás! :)