Focilabda torta

Barátnőm lepte meg általam testvérkéit két tortával a hétvégén. A nagyobbikat a kisebbik, a kisebbiket a nagyobbik kapta. :)

Az első ez a focilabdás kisebb fejtörést okozott, hogy miként is esnek a szögek egy labdán, meg úgy általában hogyan van varrva, az ilyesmit az ember nem nagyon szokta tüzetesebben megfigyelni, de most muszáj volt. Nem nagyon akartam az idei világbajnokságra aktualizálni, mert azt túlzsúfoltság nélkül nem lehetett volna megoldani, ezért a dél-afrikai jelleget csak a betűk színárnyalatával érzékeltettem. Ennél sajnos nem nagyon lehetett kreatívkodni, mivelhogy így kérték, ezért igyekeztem minél szebben megcsinálni, a túl sok dísz úgyis csak arra utal, hogy az ember el akar valamit kendőzni. :P

Mindkét torta csokis piskóta csokikrémmel, azt mondták, hogy igen könnyű volt és kevéssé édes, ezért mindenkinek ízlett. :)

Kávéscsészék kávé nélkül

Saját szórakoztatásra gyártottam ezeket a kis csészéket maradék fondantból.
Először a kis füleket formáztam meg, hogy megszáradjanak kicsit és legyen tartásuk, majd fogtam két muffint, bevontam őket egy laza vajkrémmel, szabtam rájuk kerek tetőt, utána pedig beburkoltam körben méretre vágott fondanttal.

A tetejükre karimát, az aljukra talpat formáztam, majd - kissé felületesen - kipingáltam.

Nem lettek túl tökéletesek, egy fazekasműhelyben valószínűleg kihajintanák selejtként, de próbának jó volt, úgyhogy azt hiszem legközelebb egy komplett teáskészlet jön! :)))

Szobor-szelet

Szülinapi torta látható a képen, ami egy igen rendhagyó kérés alapján készült. Londonban élő barátját lepte meg kedves megrendelőm ezzel a tortával, akinek egyik kedvenc londoni szobra alapján kellett valami arra emlékeztetőt produkálnom. Az eredeti megnézhető ITT.

Kicsit utánanéztem az alkotónak és kiderült, hogy Eduardo Paolozzi igen neves Pop-art művész volt anno, a stílusa nekem is tetszik, így nem esett nehezemre a kérést teljesíteni.

A konkrét szobor, amiről szó van, egy hatalmas, totemszerű oszlop, ezért úgy gondolkodtam, hogy ha már az egészet nem lehet megjeleníteni, legalább a rajta szereplő motívumokat használom fel, kvázi a szobor egy szeleteként felfogva. A szoborszerűséget a talapzaton lévő kis dátumot jelző táblácskával hangsúlyoztam ki, már csak poénból is. :)

Az ünnepelt korát a szegecselt mintát utánzó számok jelzik a torta tetején, remélem értékelte, hogy próbáltam követni a stílust. :)))

Apropó! Még jó, hogy nem EZT kérték! :DDD

A piskóta csokis volt, a krém pedig tejszínes túrókrém málnával.

Délutáni cappuccinós cupcake

El kell, hogy meséljem, úgy jártam ezekkel a sütikékkel, hogy egy barátnőmet vártam látogatóba nőcis délutáni csevejhez, de rútul cserbenhagyott. Pedig milyen szépen megterítettem, nem?! Dühömben jól lefagyasztottam őket, elvégre hogy is nézett volna ki, ha mindet bevágom egyedül. Az járt a fejemben, hogy legalább megtudom mi történik ezzel a jó kis tésztával ha kiengedem a fagyás után. Hát meg kell, hogy mondjam, nagyon finom volt úgy is, szinte olyan, mint frissensült korában. A tészta porhanyós maradt és a krém sem folyott szét. Lehet, hogy máskor is legyártok egy adagot váratlan látogatók számára. :)

Az egyik adagot a krém tetején cukorgyöngyökkel, a másikat úgynevezett plasztik csokiból készült apró rózsákkal díszítettem.

Hozzávalók a tésztához:

1 dl tej
1 csapott evőkanál nescafé
15 dkg vaj
2 tojás
12 dkg lágy barnacukor
15 dkg liszt
fél csomag sütőpor
1 evőkanál kakaópor
5 dkg darált dió


A krémhez:

10 dkg mascarpone
2-3 evőkanál porcukor
1 evőkanál kávélikőr
kb 1 dl habtejszín

Kezdetnek a tejet melegítsük fel és foldjuk fel benne a nescafét. A vajat habosítsuk fel a barnacukorral és adjuk hozzá a tojásokat. Keverjük össze a tejeskávéval és fokozatosan dolgozzuk hozzá a sütőporral és kakaóval elkevert lisztet. Végül dolgozzuk hozzá a diót és ha szükséges még egy kis tejjel vagy tejszínnel lazítsuk a tésztát. Ezt azért fűzöm hozzá, mert a tojások általában nem egyformák és előfordulhat, hogy nem tudjuk szépen kidolgozni. Papírformákkal bélelt muffinsütőben, előmelegített sütőben közepes lángon süssük tűpróbáig.

A krémhez keverjük ki a mascarponét a cukorral és a kávélikőrrel, majd óvatosan forgassuk hozzá a keményre felvert tejszínhabból annyit, hogy még jól formázható, mégis könnyű maradjon a hab. Nyomózsákba töltve díszítsük fel a kihűlt sütikéket.

Jó étvágyat! :)

M.A.G.U.S. torta

Ma készült ez a könyv formájú torta barátnőm férjének születésnapjára.

Aki szerepjátékkal kapcsolatban képben van, annak ismerős lehet a könyv borítója. Én bevallom, nem sokat tudok róla, persze azon kívül, hogy öcsikém gyakran játszott ilyet egy időben, zárt ajtók mögött a barátocskáival, nekem meg fogalmam nem volt, hogy mire kellenek a furcsa kinézetű dobókockák és egyéb kellékek. Egyszer megpróbált beavatni, hogy miről is szól ez az egész, amiből azt sikerült csak megtudnom, hogy közösen találnak ki egy fantasy sztorit, amit egy kijelölt mesélő irányít, melyben mindenkinek önálló karaktere van és annak meghatározott jellemvonásai, ismeretei és készségei szerint kell a történet során mindvégig cselekednie. Nem tudom, hogy az ünnepeltnek milyen titokzatos karakterrel volt leginkább dolga - talán azt érdekes lett volna kinyomozni -, de remélhetőleg értékelni fogja a próbálkozásomat és felismeri a könyvet.

Egy diétázásra való ráhangolódásként a krém most tejszínes-joghurtos, szolid édesítéssel.

Villám McQueen a sivatagban

Ez a kis verdás torta megrendelésre készült egy nyolcéves kisfiú ovis szülinapi bulijára.

A nyolcas számot kaktusznak álcázva formáztam meg, hogy ne üssön el nagyon a stílustól. Remélem észrevették. :)))

A homoksziklát imitáló kis kavicsokon elmélkedtem egy keveset, hogy volt-e ilyen a rajzfilmben, de mivel emiatt már nem volt időm újra megnézni, gondoltam mégsem ragadok le a részleteknél, inkább csak a hangulatot próbálom megfogni, hátha...

A figurához kénytelen voltam kölcsönkérni egy kis Villám matchboxot, mert a képeken mindig csak egy részlet látszik a figurából, ezen meg azért körben meg lehetett vizsgálni rendesen. Remélem a gyerkőcök se fognak belekötni, ha hiányzik róla valami kis felirat vagy dísz, mert ilyen piciben nem tudtam mindent pontosan rápingálni.

Csokis piskótával készült, benne fehércsokis-tejszínes krémmel, a szokásos fondantborítással.

Hunyadi torta fehér köntösben

A első babaszülinapunkon készült ez a torta külön a felnőtteknek, mert gyanítom nem nagyon preferálták volna EZT a nagyon egészséges babatortát. A kvázi diétás hasonlóság annyiban merül ki, hogy ehhez a tortához nem kell liszt, éppen ezért eszméletlenül könnyű és finom (bár joghurt nincs benne :P).

Kérdeztétek, hogy lehetne-e ezt a receptet megkapni, mivel a kis csíkos tortánál is ez volt az alap, ezért megosztom veletek a Nagyi-féle receptet. Kicsit macerás és hosszadalmas az elkészítése, de megéri a fáradozást!

Hozzávalók a tésztához:

6 tojás,

15 dkg porcukor

5 dkg kristálycukor

1 evőkanál vaníliás cukor

25 dkg mirelit gesztenyemassza

Hozzávalók a krémhez:

4 dl habtejszín

porcukor és vaníliás cukor ízlés szerint

+ olvasztott csoki a díszítéshez

A tojások fehérjét kemény habbá verjük az 5 dkg kristálycukorral és félretesszük. A tojások sárgáját habosra keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral. Lereszeljük, vagy krumplinyomón átnyomjuk a gesztenyepürét és lehetőleg gépi habverővel keverjük hozzá a tojások sárgájából kikevert habhoz és addig keverjük, míg egynemű masszává válik. Ezután kézi habverőre váltva lazán forgassuk hozzá a tojásfehérjéből készített habot.

Tapadásmentes sütőpapírral bélelt tepsiben közepes lángon süssük ki laponként úgy, hogy egyforma méretű korongokat kenünk fel a masszából, ehhez javasolt előrajzolni a köröket. Akkor jó, ha aranybarna a teteje, ennél a tésztánál a tűpróba sajna nem működik. A kisült lapokat egyesével tegyük ki hűlni. Én most kb 18 cm átmérőjű korongokat sütöttem, ezért lett ilyen szép magas, de lehetnek ennél nagyobbak is a lapok, csak akkor egyesével férnek csak el a sütőben. A sütőpapír használatát tényleg csak úgy javaslom, ha szigorúan tapadásmentes, mert akkor kihűlést követően szépen le lehet húzni a lapokról.

A kihűlt lapokat a cukorral felvert tejszín háromnegyed részével töltjük meg és tortakarikával körbekanyarítva betesszük a hűtőbe dermedni. Ha szépen formát öltött a torta, a külsejét és a tetejét is bevonjuk a maradék tejszínhabbal.

Én most fehér csokiból készítettem szalagot az oldalára, de sima olvasztott csokival, vagy bevonóval is át lehet húzni a tetejét. Próbáltam kicsit étcsokival is megdíszíteni, de nem volt elég biztos a kezem hozzá, így egy kicsit nyomira sikeredett, a végére már belejöttem, csak akkor már nem lehetett az elrontott részeket javítani, úgyhogy ezt még gyakorolni fogom. :)

Az első szülinap

Csokis-meggyes babatorta

Elérkezett a napja, hogy elkészítsem az első és legfontosabb tortát, ami ennek az egész tortadekorálás hobbinak az elindítója volt anno.
Az ünneplés kiválóan sikerült, az ünnepelt belapátolta a neki kiszabott adagot, és ette volna még tovább is, ha meg nem akadályozzuk benne. :) Szépen összemaszatolt mindent, ahogy azt kell, utána vághattuk is volna be a kádba egyenest, ha előrelátóan nem készülünk elő megfelelő mennyiségű törlőkendővel. :)

A tortácska természetesen fondantbevonattal készült, de azzal az elgondolással, hogy azt nem eheti meg, így az elfogyasztás előtt egyszerűen csak lehúztam róla.

A figurák az Őt éppen ezidőtájt körülvevő kis játékok másolatai, utólagos engedelmetekkel a pillepalackot nem formáztam meg... :DDD
Kicsike volt a torta, ezért csak ez a négy figura fért rá, plusz a kis méhecskék, mert azok lógnak a pelenkázója fölött.

A torta elkészítését hosszas kísérletezgetés előzte meg, mivel az volt a koncepcióm, hogy csak olyan dolog kerüljön bele, amit már eddig is kóstolt. Egyelőre kerüljük a finomlisztet, a cukrot, és minden olyan élelmiszert, amivel még bőven ráér a találkozni, így ezen elvek alapján kellett tésztát és krémet kiagyalni.
Többhelyütt találtam recepteket és ajánlásokat első szülinapos babatortákhoz, meglehetősen ellentmondásos információkkal. Nálam a védőnői ajánlást és a saját elgondolásaimat kellett értelmes módon összeegyeztetni, így erősen megnehezítettem a saját dolgomat, mivel szerettem volna, ha nem csak egészséges lesz, hanem finom is.
A torta alapja egy teljes kiőrlésű lisztből készített kevert tészta lett, szándékosan nem írok piskótát, mert nekem a hagyományos úgynevezett bécsi massza jelenti a piskótát, kevert tészta semmi esetre sem.

Tehéntejet sem kap a kölök egyelőre, ezért úgy gondoltam, hogy rizstejből készítem a krémet, mert rizst már eszik egy ideje, szójából vagy más növényi alapanyagból készült tejet viszont az esetleges allergizáló hatás miatt inkább nem használnék. Mivel mascarponét is lehet készíteni házilag, gondoltam rizstejet is tán, és lám, valóban létezik rá mód, az internet csodája, hogy ezt is megleltem. Többek közt ITT is van egy leírás, de én nem barnarizsből készítettem, hanem normál fehér rizsből. Ezt tettem azután a tésztába és a krémbe is.

Az édesítést gyümölcscukorral oldottam meg, mert úgy okoskodtam, hogy ha már úgyis jó ideje eszik gyümölcsöt, ezzel az élemiszerrel közvetlenül találkozik és amúgy is minden jobb a finomított kristálycukornál. Tudom, hogy ez a vércukorszintet egész másképp szabályozza, de neki egész minimális került csak bele, hiszen az ő ízlelőbimbói még nincsenek úgy "elcsökevényesedve", mint a mieink, és ilyen szintű édesítést is fog értékelni. :)
Szüleim ragaszkodtak hozzá, hogy csokikrém is legyen, mert nagy családi látványosság volt, mikor tesómmal egyéves korunkban jól összekentük magunkat vele. Nem igazán szeretném idő előtt rászoktatni őt a csokizásra, illetve a csoki allergizáló is lehet, ezért utánajártam, hogy milyen veszélyei lehetnek ennek. Mint kiderült, valójában a kakaó, mint olyan, natúr állapotában a legritkább esetben allergizál, inkább a csokiban lévő egyéb adalékanyagra szoktak a gyerekek allergiásak lenni. Így hát a krém az említett rizstejből, kakaóból és kevés fruktózból készült. (A csokiallergiára vonatkozó információimat többek között Innen szereztem.)
Az első szülinapra készülő tanácstalan kismamák kedvéért leírom a részletes elkészítési módszeremet, hátha épp az én receptem lesz valakinek szimpatikus és segíthetek vele.

Csokis-meggyes babatorta

Hozzávalók a tésztához:

8 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

6 dkg kávédarálóban finomra darált teljes kiőrlésű zabpehely

1 teáskanál szódabikarbóna

1 teáskanál sütőpor (bioboltos)

6 dkg gyümölcscukor (fruktóz)

130-150 ml rizstej

fél citrom leve

3 evőkanál olaj

A torta tésztáját úgy szerettem volna elkészíteni, hogy minél omlósabb és morzsálódósabb legyen, ne nagyon legyen szükség rágásra, inkább csak olyan majszolható állagot szerettem volna elérni. Ezért került bele a zabpehely darálva, ez sokat lazított a tésztán. Ha valakinek van otthon, zabpehelylisztet is használhat, de lehet, hogy azzal azért kicsit tömörebb lesz, így inkább ezt a kávédarálós változatot ajánlom.

A hozzávalókat a leírás sorrendjében egész egyszerűen összekeverjük, míg kissé folyós állagot nem érünk el, ha túl tömör, lehet még hozzá folyadékot adagolni.

Én kis jénai edénykében sütöttem úgy, hogy az aljára egy kerek tapadásmentes sütőpapírt vágtam, majd előmelegített sütőben, közepes lángon tűpróbáig sütöttem. A teteje meglehetősen barna lesz, de ettől nem kell megijedni, csak a teljes kiőrlésű liszt miatt ilyen. Kis pihenés után az oldalát egy vékony pengéjű késsel meglazítjuk, kifordítjuk egy deszkára, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és hagyjuk kihűlni. Én ezt most külön laponként sütöttem, mert három ilyen edénykém is van, de egyben is mehet, kihűlés után csak lapokra kell vágni. Az én kis tésztám egy kb 15 cm átmérőjű, 5 lapból álló minitorta lett.

Hozzávalók a csokikrémhez:

2 dl sűrűre főzött házi rizstej,

1 evőkanál kakaó

1 csapott evőkanál gyümölcscukor

kb 1 evőkanál étkezési keményítő

A kakaót elkeverjük a fruktózzal, az étkezési keményítővel és a rizstejjel, majd közepes lángon főzve folyamatos kevergetés mellett besűrítjük. Ha nem elég sürű, ki lehet venni belőle egy-két evőkanállal, majd még egy kis keményítőt adagolni hozzá, és tovább főzni. Ez előfordulhat, ha alacsony a zsírtartalma a kakaónak, vagy gyenge minőségű a keményítő. Én meglehetősen sűrű rizstejet készítettem, ezért jó lett az állaga, de miután kihűlt, még sokat keményedik. Míg hűl a krém, időnként keverjük meg.

Hozzávalók a meggyzseléhez:

1 dl apróra turmixolt meggy

kb 2 evőkanál meggylé

1 csapott evőkanál gyümölcscukor

1 csapott evőkanál étkezési keményítő

A meggyet tegyük fel egy kis edényben melegedni a fruktózzal, közben a meggylével keverjük ki az étkezési keményítőt csomómentesre. Amikor már kicsit gyöngyözik a meggypép oldala, vegyük vissza a lángot és keverjük hozzá a keményítőt, majd addig kevergessük, míg ez is besűrűsödik. Tegyük félre hűlni.

Ha már mindkét krémünk kellően kihűlt, a krémeket felváltva használva töltsük be vele a tortácskát és tegyük a hűtőbe. Én körbekanyarítottam egy sütőpapírral, amit csipesszel fogtam össze, hogy ne csússzanak szét az emeletek, míg összedermed a tészta a krémmel. A csokikrémből maradt még annyi, amennyivel a tortácska tetejét és oldalát is át tudtam kenni, így ha valaki nem készít rá bevonatot, önmagában is maradhat így, akkor csak a tetejét kell egy kicsit megdíszíteni maradék meggyel, vagy gyümölcsökből kivágott kis díszítőelemekkel, kinek, mi tetszik.

Nekem egy éjszakát állt a hűtőben, reggelre jól beszívta a tészta a csokikrém nagy részét, így extra porhanyós lett, a gyerkőc minden gond nélkül szét tudta trancsírozni és segítség nélkül bekajálni. Védőöltözet javasolt! :D