Kisebb hallgatási szünet után ezt a kis csíkos tortácskát hoztam bejegyzésre.
Idősebb hölgynek készült, ezért egy kicsit konzervatívabbra próbáltam venni a figurát a rózsás díszítéssel. A fehér- és étcsokival készített csokiszalag nem sikerült túl szabályosra, utólag rájöttem, hogy azért, mert más minőségű csokival készítettem, legközelebb majd ugyanazt a márkát választom.
A csokiburkolat liszt nélkül sütött gesztenyés tortát rejt Nagyi régi receptje alapján, a lapok közt tejszínkrémmel. Ez a Hunyadi torta néven ismert torta nagyon könnyű és finom édesség, sajnos elég macerás elkészíteni, mert külön lapokban kell sütni és egyesével hűtögetni, hogy összeállítható legyen, de azt hiszem, néhanapján megéri.
Jahj hát ez nagyon szép! Gratula ismét!
VálaszTörlésAzok a csoki rózsák !!!
VálaszTörlésNagyon szépséges lett !!!!
Csodaszép! :)
VálaszTörlésNa elkőkerült a Csipkerózsikánk, és micsoda gyönyörűséggel ;)! :) Nagyon örülök!
VálaszTörlésSzerintem tökéletes lett a tortád. Kiwi vagyok, a csokiszalag úgy készíült, hogy sütőpapír+fehércsoki+étcsoki+hűtés, majd a tortára tekerés? Mert az nagyon macerás, és nagyon ügyes vagy, hogy ilyen szépen sikerült.
Egy amatőr kérdés, attól, aki még sosem készített emeletes tortát: a kis torta nem süpped bele a nagytortába? :) Csak kíváncsi vagyok, hogy használtok-e hozzá valami "tartót", vagy csak olyan piskótát kell készíteni, ami bírja a súlyokat.
Erről jut eszembe, nem lenne kedved néha a tortakészítés lépéseiről írni? Képekkel-kép nélkül, tanácsokkal, techikákkal, trükkökkel, szupertitkos titkokkal? Erre is kiváncsi lennék - és azt hiszem hamar meg fogok öregedni.
Csak ötlet, de tudom, hogy elfoglalt anyuka vagy, így a nemleges választ is akceptálom. ;).
Köszi Orsi!
VálaszTörlésKöszi Kriszti!
Köszönöm Limara!
Aranyosak vagytok. :)))
Szia Ami! Nem tűntem el, sütöttem-főztem, csak csupa olyasmit, ami nem a blogomba való. Azt hiszem a régi jól bevált receptek, meg egy ötszázhatvanharmadik Thomas-torta már senkit sem érdekelne. :DDD
VálaszTörlésÉs igen, a csokiszalag pont úgy készült ahogy írtad! :) Csak sajna nem passzolt össze a két csokiféle, valahogy más állaguk volt, azért lett ilyen csúnyácska.
Kérdésedre válaszolva, ennél a kis tortánál nem süllyed bele a kis emelet a nagyba, mert olyan könnyű ez a tészta, hogy szinte semmi súlya nincs. Szerintem a hagyományos piskótánál, amit mi ismerünk nem nagyon kell aládúcolni, hacsak nem extra sok az emelet, vagy nagyobb méretű a torta, mert elég könnyű, talán a faragott meg kevert tésztáknál lenne rá inkább szükség, de én olyat ritkán csinálok, mert úgy már túl nehéznek tartom megevésre a fondant vagy marcipánburkolattal együtt.
Jajj, bocsi Ami, az uccsó kérdésre nem válaszoltam...
VálaszTörlésSzóval, én nem tartom magam elég profinak ahhoz, hogy másokat okítsak, különösen úgy, hogy nem is vagyok cukrász. Az internetről minden infót be lehet szerezni, a youtube-ról videókkal is, meg minden, sok mindent én is onnan tanultam. Úgy érzem, hogy csak öncélú magamutogatás lenne, ha itt tortagurunak avanzsálnám magam, ami nem vagyok. Nem arról van szó, hogy nem akarnék segítőkész lenni, mert ha valaki e-mailben segítséget kért, szívesen megosztottam eddig is a tapasztalataimat. De hát érted Te, hogy mire gondolok... Most hogy nézne ki, ha itt bemutatnék olyasmit, amit már előttem ezren megtettek, inkább megmutatom, hogy honnan tanultam, de van amit nem is kell tanulni, csak próbálgatni kell.
Megígérem, hogy ha valami saját fejlesztésű trükköm van, ami mást is érdekelhet, akkor lefényképezem lépésről lépésre. Oks? Addig is szívesen segítek linkekkel, meg leírásokkal, a jól sikerült kísérleteimet meg közzéteszem.
Jó megint látni Nálad egy szépséget!
VálaszTörlésHát Pixie pedig szerintem te tényleg profi vagy tortakészítsében!!!És szerintem nagyon szép lett ez a tortád is!
VálaszTörlésKöszi Macus!
VálaszTörlésKöszi Ottis! Azért annak örülök ám, ha te így látod. ;)
Pixie!
VálaszTörlésRecept lesz??? Kíváncsi vagyok nagyon a liszt nélkül sütött gesztenyés alapra!!! :)
A nagyim titkos receptjét??? Na majd meglátom... ;)
VálaszTörlésAha, értem :), marmint a tortaépítéses választ.
VálaszTörlésA utolsó kérdésemet illetően is értem a választ, bár kicsit tudnék "vitatkozni" is, hisz én személy szerint egy fantasztikus bloggerina hatására kezdtem el kenyereket sütni, aki szintén nem pék (gondolom mindenki tudja, kiről van szó-örök hála Neked Marcsi!).
És ahogy elnézem a szebbnél szebb alkotásaidat, csak ámulok-bámulok, és megesz az irígység, hogy én bezzeg miért nem tudok ilyet (persze, ahhoz nem ártana némi tehetség, türelem, kézügyesség, idő, és tehetség, türelem, kézügyesség, és...najó, még egyszer nem írom le=aminek a legkisebb szikrája is hiányzik belőlem). Na de visszatérve az alkotásaidra, szóval ilyenkor megfordul a fejemben, hogy milyen szuper lenne, ha csak negyedilyen szépre is sikerülne egy süti, ha kétszerannyi melóval is. Mondjuk tortasütés kezdő fokon? De aztán elhesegetem a dolgokat, képzelvén, hogy ez biztos tutira annyira bonyolult, hogy a diplomám is kevés lenne hozzá, így inkább bele sem fogok. Na kb ez játszódik le bennem minden egyes alkalommal, ha látok szépségeket Nálad :).
DE! Ha néhanapján, egy-két kulisszatitkot elárulva, fázisfotóval, hívógató leírással posztolnál néhány trükköt, akkor lehet, hogy alapos megfontolás után, mégis rászánnám magam :). Persze, 10 esetből 9-szer tuti lebeszélném saját magamat, hogy úgysem sikerülne, de még ott van az az EGY! :). ÉS ha netalántán sikerülne is valamilyen csoda folytán, akkor határtalanul boldog lennék, és örökké hálás neked. :)
Amúgy meg önszántamból soha nem jutna eszembe, hogy rákeressek a neten, hogy mit hogy kell csinálni. Erre csak a thai kajákért voltam hajlandó.
Na lassan hosszabb lesz a megjegyzésem, mint egy az egész poszt. Csak gondoltam leírom, hogy mit gondolok :). Ne érezd, hogy ez rábeszélés...áááá dehogy :))))).
És szerintem ez nem lenne magamutogatás, vagy te annyira profi is. De nem fényezlek tovább.
Viszont, tetszik, hogy az újítások felé nyitott vagy. Hogy lásd, hogy kompromisszumkész személy vagyok, megegyezhetünk: nem kell mindig minden leírni, de ha néha van saját trükk, vagy nagyon klasszul bevált módszer, annak igazán örülnék.
Léccci, léccci, léccci!
És élek a lehetőséggel, majd e-mailben keresni foglak, mert szeretnék egy nagyon kedves kisleányzó 2 szülinapjára valamilyen tortát összeszerencsétlenkedni. De mennyivel egyszerűbb lenne, ha Szegedre költöznél, és megrendelhetném Tőled a tortát :))))
Ami! Hát ez tényleg szép hosszú volt! :)))
VálaszTörlésTudod, én is így voltam vele, ahogy írod, hogy azt gondoltam, hogy ezt aztán sose fogom tudni megcsinálni, aztán tényleg úgy van, hogy gyakorlat teszi a mestert. Amig tart a lelkesedés és tényleg hobbiként kezeli az ember, szerintem egyre többet ügyesedik. Most már én is más szemmel nézem azokat a tortacsodákat, amiket profiknál látni, mert egy dolog a technika és megint más, hogy van-e benne "spiritusz". :)
Szóval az utóbbit megígérhetem, vagyis, hogy ha jól bevállt különleges módszerem lesz, megosztom majd veletek.
Addig is tényleg írj és segítek azt a tortát megtervezni, hidd el, sokkal jobban fog az sikerülni, mint amit előre kinézel magadból! :)
Én egyéves szülinapra készülök, úgyhogy már vannak ötleteim picuroknak... ;)
Ezt a csokibevonatot Kiskuktánál láttam először, és már ott is nagyon tetszett! Nagyon feldobja a tortákat!:)
VálaszTörlésSzerintem is! :) Ráadásul tök egyszerű megcsinálni. Mini kis sütikhez is csináltam már, ilyen kis egyszemélyes desszertekhez. Azokhoz még jobb is, mert könnyebb feltenni. Majd mutizok ha újra csinálok és lesz fénykép. :)
VálaszTörlés