2010. január 28., csütörtök

Picuri tortácskák maradékból


Az autós tortából maradt törtfehér és szürke fondant lett felhasználva ezekhez a kis sütikhez a szintén maradék piskótával és tortakrémmel. Antik fémhatású ételfestékkel festettem a nagyobbik süteményen lévő díszt, amit levélkiszúróval majd kézzel formáztam meg.

2010. január 27., szerda

Autós torta


Szülinapra készült ez a férfiasnak szánt torta az ünnepelt álomautójával. Így sikerült megformázni. Csokis piskótában kókuszos krém, az volt a visszajelzés, hogy nagyon finom volt, pedig az ünnepelt egyáltalán nem édesszájú, úgyhogy ezt kifejezetten bóknak vettem. :)

2010. január 17., vasárnap

Aranyhalas torta




Szülinapra készült. Nagyon megkínlódtam vele, mert feltétlenül ki akartam próbálni a karácsonyra kapott új parfétortához való formát, amivel még nem voltak tapasztalataim. Amit megtanultam rajta többek között, hogy körülbelül térfogatának fele a tölteléknek való üreg, így jól meg kell gondolni, hogy mihez használja az ember. Én puncstortát készítettem benne, annál meg fontos, hogy extrém vastag legyen a töltelék a piskótához képest, ami így nem érvényesült. A másik az, hogy a puncstorta, mint olyan, nem alkalmas a fondanttal való burkolásra, mert a piskóta teljesen elszívja belőle a nedvességet, mivel csak egy vékony baracklekvár-réteg volt alatta.

A sötétebb képek mesterséges fénynél készültek, így elég rosszak voltak a fényviszonyok, de sajnos nappali fénynél sem nagyon látszik, pedig a fondant vizes-márványos hatásúra csináltam.

Az aranyhal figurája az ünnepelt kocahorgász mivoltából fakad, aki rendre visszaengedi a vízbe a kifogott halakat. A többit ő érti... :)



Melinda kérésére leírom a puncstorta receptjét, ahogy én készítettem.

Mivel ez a torta speciális formában készült, ezért az összeállítását nem részletezem.

Tehát, készítettem egy 6 tojásos sima sárga piskótát, a fele került a borításba, a másik felét pedig elkülönítettem a töltelékhez. Ha valaki az eredeti változatot szeretné megcsinálni, akkor a borításhoz félretett piskótát csak simán vágja ketté, amint kihűlt, egyik fele lesz az alján, a másik a tetején.

A töltelékhez a már kihűlt piskótát apróra kockáztam. Körülbelül 3 cl rumot, házi baracklekvárt, egy kevés cukrot és egy löttyintésnyi házi málnaszörpöt lassú tűzön felmelegítettem és ezzel a sziruppal meglocsoltam a piskótakockákat. Kevertem hozzá még egy marék mazsolát és apróra vágott aszalt sárgabarackot is, hogy minél pikánsabb legyen. Ezzel a masszával töltöttem a tortát, majd hűtőbe állítottam. A külső piskótaborítást megkentem kicsit felmelegített baracklekvárral és erre borítottam rá a cukorfondant. Aki a hagyományos módon készíti, tojásfehérjéből, porcukorból, pár csepp citromlével keverjen mázt, amit málna vagy meggyszörppel színezhet rózsaszínre.

2010. január 13., szerda

Kreatív blogger izé



Hát az úúúúgy voóóólt…, hogy kaptam ezt a nagyon kedves díjat Lizától, amin egészen meghatódtam, mert csak igen rövid ideje foglalkozom ezzel a bloggerkedéssel. Ezúton is nagyon köszönöm neki, hogy érdemesnek talált rá! Láttam én már ezeket a kis díszes ablakocskákat másnál, de nem tudtam mit is jelent pontosan, így most, hogy a játék szabályait be kell tartani, muszáj volt tüzetesebben utánanézni. Először furcsa volt látni, hogy van, akinek több is van, de nagyjából ugyanabból a körből kapja, így nem értettem a koncepciót. Közben úgy döntöttem, hogy az elnevezés alapján megyek, szó szerint értelmezem a feladatot. Éppen ezért olyanoknak szeretném továbbadni a stafétabotot, akik igyekeznek valami újat alkotni és lelkesen kísérletezgetni, de nem feltétlenül a gasztronómia területén, hanem úgy általában mindenben. Így talán az általam jelöltek is követik a példámat és nem csak olyanoknak adják tovább a díjat, akiket valami furmányos beállítás folytán elsőre kidob a keresőprogram, hanem a kevésbé látogatott blogokat is szemügyre veszik.

Tehát a játék szabályai értelmében az alábbiaknak kell eleget tennem:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam - megtörtént

2. A logót ki kell tennem a blogomba - úgyszintén

3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam – igenis :)

4. Írni kell magamról 7 dolgot (jajj, ez kemény dió,

hamarosan megteszem és kiegészítem a bejegyzést becsszó…)

5. Tovább kell adnom a kitüntetést 7 blogtársamnak

6. Be kell linkelnem őket

Az én jelöltjeim tehát:

Alíz

Metikus

Ottis

Biobrigi

Zizi

Tűzpadka

Kinga

Szeretettel üdvözlöm őket, kívánok további nagy lelkesedést és ihletet az alkotáshoz és rohanok értesítést hagyni mindenkinek! :)


2010. január 9., szombat

Banános nyaflaty – avagy mit kezdjünk a potyadék piskótával



Nekem tortasütés közben, gondolom, mint másoknak is, mindig marad egy kis piskóta, amit innen-onnan le kell faragni. Ebből a maradékhasznosításból született – Tigris után szabadon :) – ez a banános nyaflaty, ami igazából pohárkrém. Jól megpakoltam mindennel, mert ha már olyan szomorú a sorsom, hogy elviszik a tortát, nekem meg nem marad semmi, meg kell valahogy vigasztalnom magam. :)))

Hozzávalók:

csokis piskóta

2 dl habtejszín

porcukor

fél tábla fehér csoki

1 banán

amaretto likőr

darált mogyoró

Tehát úgy készült, hogy a maradék csokis piskótát felkockáztam apró kockákra. A tejszínbe fehércsokit olvasztottam, majd miután kellőképpen kihűlt, felvertem kemény habbá. A banán felét pépesítettem és a fehércsokis krémhez kevertem. A tejszín másik felét felvertem kevés porcukorral kemény habbá egy csepp amaretto likőrrel. A piskótakockák felét leraktam a pohár – ez esetben konyakos – aljára, majd meglocsoltam egy kevés amaretto likőrrel. Erre jött egy réteg fehércsokis-banános tejszínkrém, majd kiraktam egy sor felkarikázott banánnal. A következő réteg a likőrös hab, majd ismét piskóta, banán és banános krém. A tetejére újra a likőrös hab került, majd, hogy ha már lúd, legyen kövér, megszórtam egy kis darált mogyoróval és egy szeletke banánchipsnek támasztott kis fehércsoki-dísszel dekoráltam. Egy kicsit dermed a hűtőben és máris ehető.

Tudom, hogy ez már túl sok lehet egyeseknek, őket kérem, lapozzanak tovább nyugodtan, akinek meg időnként előtör a hedonista énje, fogadja szeretettel. :)


2010. január 8., péntek

Kockás tornacipő


Tizenéves leányka szülinapjára készítettem ezt a tortát. Annyi volt a kérés, hogy tornacipő legyen és fekete-fehér kockás, mert az a szíve vágya. Hát tornacipőt nem kapott, de tortát igen, remélem ideiglenesen megelégszik ezzel is. :) A formájával nem vagyok igazán elégedett, mert szerintem inkább holdjáróra hasonlít, mint tornacipőre. A kockákkal kicsit küzdöttem, meg azzal, hogy hova is essen a "varrás", talán jobb lett volna, ha van itthon egy klasszikus tornacipő mintának. Mindenesetre levontam a tanulságot, hogy ha lehet, legyen itthon egy mintadarab, ha legközelebb ilyesmire vállakozom. Belsőleg étcsokis piskóta fehércsokis krémmel, hogy passzoljon a külcsínhez.


2010. január 4., hétfő

Szerencsesüti




Gondolkodtam mit lehetne az új év első hetében sütni a karácsonyi dömping után, így a némileg stílszerű és egyben igen egyszerű szerencsesütire esett a választásom. Leendő próbálkozóknak javaslom, hogy csak erős idegzetűek fogjanak bele, vagy azok, akik nem túl maximalisták, ugyanis a megfelelő külalakot elérni szerintem művészet, de az is lehet, hogy még nem gyakoroltam eleget. Két receptet is kipróbáltam, az egyik egyszerűbb, a másik több hozzávalós, de mindkettőnek ugyanolyan íze van. Hátravan még egy, ha az jobban formázható, megosztom majd olvasóimmal is.

Tehát. Az egyszerűbb recept, fellelhető a neten is, egy vicces kis videó formájában, amit az alábbiak szerint követtem el:

Hozzávalók:

2 tojásfehérje, fél csésze liszt, fél csésze cukor (ha lehet, inkább por), 1 kiskanál mandula- vagy vaníliakivonat, papírcetlik a bölcsességekkel.

A sütőt előmelegítjük. A tojások fehérjét felverjük, de nem keményre, ezért elegendő a kézi habverő, majd hozzákeverjük a többi hozzávalót, míg egy kissé folyós, ám egynemű massza keletkezik.

Én a tepsibe sütőpapírt tettem, amit még bekentem vajjal is. Evőkanállal kis adag tésztát csorgatunk körülbelül 15 cm-es távolságra, majd a halmokat a kanál hátával körben szétegyengetjük úgy, hogy körülbelül 10 cm-es átmérőjű pár miliméteres vastagságú köröket kapjunk. Az eredeti receptben 6 cm átmérőt ír, de az szerintem túl kicsi ahhoz, hogy még a cetlik is beleférjenek, hacsak nem bolhányi betűkkel ír valaki. 5-6 percig sütjük az előmelegített sütőben (gázsütőben 5-ös fokozat), míg a szélük barnulni nem kezd. A tepsiből egyenként kivesszük a lapocskákat (azbesztkezűek előnyben) és formázzuk. Ez úgy történik, hogy kezdetnek félbehajtuk a lapokat - ne felejtsük el belehelyezni az üzenetet! - majd egy pohár vagy bögre szélére helyezzük keresztben, így megkapjuk a jellegzetes formát. Hogy ez úgy is maradjon, muffintepsi mélyedéseibe helyezzük a sütikéket, így mire teljesen kihűlnek, megőrzik formájukat. Érdemes a lapocskákat a tepsiben hagyni melegen, mert ahogy hűlni kezd, már nem formázható, hamar összetöredezik, így nagyon gyorsan kell dolgozni.

A másik recept a hozzávalókban némileg eltér az előbbitől, mivel olajat és vizet is tartalmaz, de jóval törékenyebb a tészta, ám ízében szinte ugyanolyan. A további receptek tesztelését követően beszámolok az eredményekről.


LinkWithin

Related Posts with Thumbnails