2014. július 17., csütörtök

Dínós (!) esküvői torta :)



Igen, jól látjátok, ez egy dínópár, és igen, esküvőre készült. :)

Amikor meghallottam az ifjú pár ötletét, elsőre nagyon leblokkoltam, aztán mikor az is kiderült, hogy egész alakos, nem figurás, akkor még jobban. :))

A kezdeti döbbenetből felocsúdva kezdtem el elmélkedni rajta, hogy oké, ez van, ezt kell szeretni, mit is lehetne kihozni a témából. Alapból úgy kellett megoldanom a dolgot, hogy a két egész alakos dinoszaurusz két különböző ízű legyen, ami ugye nehezítő tényező. Ez esetben egy étcsokis és egy feketeerdő tortás belső kellett, így legalább annyi könnyebbséget kaptam, hogy a piskótákat egyszerre tudtam lesütni.

Kellett még készítenem egy kicsi glutén- és laktózmentes tortácskát is a násznép allergiás tagozatának, amit így oldottam meg, hogy passzoljon kicsit a nagy tortához.


Ehhez a fondanthoz is laktózmentes vajat tettem, de belül itt is került a krém mellé egy kis meggytöltelék, hogy ne legyen olyan snassz.

A főtortánál szépen kigondoltam magamban, hogy majd egy nőiesebb és egy férfiasabb fejszerkezetű dínót fogok csinálni, de aztán mikor ott álltam a két nagy piskótakupac előtt késsel a kezemben, már nem láttam bele semmit. Ez a látvány tárult elém ugyanis:


Szép, mi? :)
Aki gyakran készít formatortát, annak biztosan nem nagy kunszt, de én őszintén szólva eléggé el voltam kámpicsorodva, hogy mit fogok az egészből kihozni. Aztán, ahogy elkezdtem farigcsálni, kezdett már valami formát önteni a dolog, s miután be is töltöttem a két részt és mindjárt duplájára nőttek a tornyok, már láttam, hogy hova tegyem a fejeket és a lábakat.
Mivel két különálló tortáról beszélünk, nem tehettem meg, hogy egyben leburkolom az egészet, így már előre eldöntöttem, hogy egy kis zöld növényzettel fogom az illesztéseket eltakarni, így utólag nézve nem is lett olyan direkt a dolog.
Az biztos, hogy a végeredménytől én is nagyon megkönnyebbültem, mert soha nem gondoltam volna, hogy ez fog kisülni az egészből. :)

Mivel az esküvőn lila dekoráció volt, már az elején eldöntöttem, hogy az egyik állat lila lesz, ahhoz meg annyira passzol a zöld, hogy nem is volt kérdés, milyen lesz a másik.
Amit biztosan tudtam, hogy nem akarok fátylat, cilindert, és egyéb esküvői díszeket tenni rájuk, mint általában az ilyen állatfigurás tortáknál szokták, ezért az egyik kicsit nőcisebb lett szempillákkal, a másik fiúsabb, kedvesen összebújva. 

Szerintem aranyosak lettek. Szerintetek?

2014. július 15., kedd

Cukorvirágok egyszerűen




Megjelent a Tortadíszítés Magazin júliusi különszáma, melyben részletesen megmutatom, hogyan lehet minimális eszközkészlettel olyan cukorvirágokat készíteni, mellyel kisebb-nagyobb tortákhoz, cupcake-ekhez is tudtok szép kis csokrokat összeállítani.


Leginkább azoknak ajánlom a részletes fázisfotókkal ellátott cikkemet, akik eddig még nem mertek megpróbálkozni a drótos cukorvirág technikával, vagy csak nem akarnak elsőre nagyobb anyagi áldozatot hozni az ügy érdekében. Természetesen azoknak is hasznos lehet, akik már gyakorlottabbak, de szeretnének újabb módszereket megismerni az apróbb virágok formázására, mert ezeket töltelékvirágként is jól lehet használni egy-egy csokornál.

Ebben a számban tulipánt, szegfűt, kankalint (primula), koszorú futókát (stephanotis) és a cseresznyevirágot mutatom meg, melyekhez elegendő egy-egy kiszúró és egyszerű műanyag marcipánformázó készlet, melyeket olcsón be lehet szerezni. 

Remélem mindenkinek hasznos lesz ez a kis gyűjtemény, fogadjátok szeretettel! :)



2014. június 26., csütörtök

Jégvarázs




Hát engem is elért a feladat, hogy az aktuális Disney-opuszból tortát kreáljak. 
Esküszöm, megpróbáltam végignézni a gyerekekkel a filmet, de nem csak, hogy őket, de engem sem bírt lekötni, pedig Olaf, a hóember figurája nagyon cuki, de a kornyikálós betétektől hülyét kapok sajnos.

A hóembert egyszer már elkészítettem figurában egy családtag unszolására, akkor így nézett ki:


Most megtrükköztem kicsit, és úgy készítettem el, hogy a fejét elemeli a testétől, így talán még viccesebb. :)



Anna figurája már kicsit bonyolultabb volt, főleg ilyen piciben nehéz úgy megformázni az arcokat, hogy igazán plasztikus legyen, de muszáj volt, mert mégsem tehetek egy öklömnyi fejet egy kis tortára, az hülyén nézne ki, mert nem lehetne jelenetbe rendezni és rögtön mindenki látná, hogy nem bírtam kisebbe megcsinálni. :D



Ez a torta egy ovis-lányos szülinapi bulira készült, de csináltam mellé a kistesónak ugyanebben a stílusban egy legós-ürhajósat is, hogy a fiús vonal is meg legyen támogatva. :)

Sok boldogságot az összes csemetének!


2014. június 21., szombat

Levendula minden mennyiségben




Levendula témában nem ez az első torta, amit volt alkalmam elkészíteni, de ez az első, ami esküvőre készült.

Belül azonban nem volt semmi levendulás, marcipánlapokkal rétegezett kávés krémmel töltöttem. A levendula és a rozmaring jelent meg motívumként az esküvőn, így ezt a két színt és növénykét használtam én is. A menyasszony kifejezett kívánsága volt, hogy egyszerű törtfehér alapra készüljön, és jobb is így, mert magamtól biztosan túlspiráztam volna. :))

És, ha már levendula, hát hadd meséljem el, hogy épp ezen a héten zajlik immár 10. alkalommal Tihanyban a Levendulafesztivál, ahová, akárcsak tavaly, idén is készültem néhány finomsággal.
Tavaly még csak csokis-levendulás macaronokat készítettem a Tihanyi Levendula Boltnak, idén azonban kikísérleteztem még három verziót, így született egy narancsos-levendulás, egy citromos-levendulás és egy nagyon különleges rózsa-levendula krémmel töltött macaron is. 


Cupcakeből is készült két változat, egy levendulás-csokis tésztájú csokicseppekkel és marcipánbevonattal, illetve egy nagyoncsokis muffin levendulás habkrémmel, ostyás csokigolyókkal. Nyami...



Amint a bejegyzést írom, már szombat este van, így maradt még egy napotok kilátogatni a fesztiválra, de utána is érdemes, mert Tihanyban szedd magad akció van a levendulaföldeken és éppen virágzik ez a szépséges lila szőnyeg, meg egyáltalán, egész évben csodás ez a kis félsziget a Balaton felvidéken.

2014. június 17., kedd

Findusz és a palacsintatorta az ötödik szülinapra




Drágaszágos ötévesemnek készítettem az eddigi legszuperebb szülinapi tortáját, ahogy ő mondja. :)
Annyira édes volt, ahogy rámbízta milyen legyen a torta, hogy legyen meglepetés, mert úgyis klassz lesz. Hát lehet nem megfelelni ilyen elvárásoknak? :))

Az aktuális kedvenc meséi közül azt választottam, ami nekem is nagyon tetszik, a Pettson és Findusz sorozatból. Nem tudom ismeritek-e ezt a svéd mesekönyv sorozatot, Sven Nordqvist a szerzője, a történetek is nagyon aranyosak, de a könyvillusztrációk különösen. Főszereplői Pettson, az öregember, és macskája Findus, akit a klasszikus Findus zöldborsóról nevezett el, mert ilyen dobozban érkezett a házba. :) További jellegzetes szereplők a tyúkok, akik többnyire kávézgatnak valamelyik sarokban, illetve a muklák, akik apró kis képzeletbeli lények és mindenütt ott vannak. Imádom ezeket a kis figurákat itt-ott elrejtve a képeken, olyanok kicsit, mint amik a régi képregénysorozatokban voltak. :) 
Szóval kellett nekem, hogy legalább egy tyúk és pár mukla ott legyen a tortán, Finduszt pedig úgy készítettem el, hogy emlékbe is eltehető legyen, majd kiderül, hogy bírja az idő vasfogát.


Nem akarok Nektek ömlengeni arról, hogy az én ötévesem mennyire csodálatos kis kölök (pedig az!), nehogy eltérjünk a gasztroblog jellegéből adódó képzeletbeli szabályoktól, de annyira szeretem, és annyira szerettem volna neki valami igazán emlékezetes tortát fabrikálni, hogy a többi ajándékra gondolni se tudtam, remélem a távoli jövőben értékeli majd ezeket a csak neki készült kincseket is. :)

Belül citromos mascarponés krém volt vaníliás piskótában, leheletvékony lemon curddel és nagy eperdarabokkal, kívülre pedig a szokásos házi cukormasszás bevonattal.

Isten éltessen sokáig pici fiacskám! Imádlak!

  




2014. június 1., vasárnap

Minnie újra színre lép




Nemrégiben volt már Minnie egeres tortám és már akkor is nagyon fáztam a figurától, így csak cukorlapra festettem rá.
Az a bajom ezekkel a klasszikus Disney figurákkal, hogy elég egy apró kis aránytalanság és mindjárt nem hasonlít eléggé az eredeti figurára, szerintem nagyon nehéz őket elkészíteni. Őszintén szólva én még egy tortán se láttam a világban tisztességesen megformázott Mickeyt, vagy Minniet, így én is félve fogtam a munkának, de azért benne volt a kihívás is, hogy hátha... :)

Most ismét a bűbáj-bébi Lottinak készíthettem szülinapi tortát, immár negyedszer.
Ő már igazi kis hölgy, így megérdemelt egy nőcisebb tortácskát, ezért a figurára helyezve a hangsúlyt a torta alját fodrokkal díszítettem, főleg abból kifolyólag, hogy láttam róla egy cuki képet, ahol kis fodros szoknyácskában illegeti magát. :)

Minnie arca már nem tudom mennyire közelíti az elvárhatót, én már annyit bámultam, hogy nem tudom megállapítani, de úgy látom talán az orra lehetne nagyobb, vagy nem is tudom. Azért jó volt öltöztetni, meg kistáskát "varrni" neki, úgyhogy lényegében élveztem.

Alább illusztrálom, hogy szegényke úgyis megszabadult a fejétől idő előtt, így csak a képek őrzik az utókornak. :) Köszönet a kölcsönképekért Briginek!
Belül minden évben közkívánatra zabpelyhes piskóta van epres mascarpone krémmel.


2014. május 21., szerda

Az első minionom :)




Erősen úgy látom, hogy manapság nem világ a világ minionok nélkül. :)

Olyan népszerűségre tettek szert ezek a kis sárga tökkelütöttek, hogy a torták világát sem kerülhették el, így aztán az én konyhámat sem.

Egy nagyon kedves ismerősöm szülinapjára készült ez a kis példány, aki Dave névre hallgat és rajong a banánért, akár a többi haverkája. :)
Ő azonban belülről egy citrusos piskótában vaníliakrémmel és áfonyapürével volt töltve, kívül pedig marcipános cukormasszával burkolva.

Kicsit izgultam, hogy fog-e eléggé hasonlítani a végén az igazi Dave-re, úgyhogy igyekeztem nagyon precíz lenni. Szerencsére a magassága ellenére nem dőlt meg és viszonylag szépen sikerült burkolni, az illesztéseket meg jól eltakarta a melósgatyája. :P

Sok boldogságot Anna! ;)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails