2014. december 20., szombat

Mert Burton-ből sosem elég :)




Ezt a tortát annyira imádtam csinálni, hogy elmondani nem tudom!

Amikor a felkérés megérkezett az elkészítésére, rögtön lázba jöttem, mert imádom a Mester munkáit, és nem csak a megvalósult filmötleteket, hanem már a kis grafikák formájában készített karakterek is nagyon megfognak, érdemes köztük mazsolázni a nyilvános oldalán.

Kedves megrendelőm egy közeli barátját szerette volna meglepni általam és az ő lelkesedése is további lendületet adott az ötletelésben, olyannyira, hogy sokkal több figura volt tervben, mint amennyi ráfért volna a tortára, így aztán kénytelenek voltunk leredukálni 4-5 darabra a mennyiséget.

Ami biztos kiindulási pont volt, hogy Jack Skellington a Karácsonyi lidércnyomásból és a Kalapos figurája az Alice Csodaországban történetéből helyet kell kapjanak, a Halott menyasszony és a Vigyorgó macska másodhegedűsök lesznek. Nagyon kellett volna még Ollókezű Edward, de szegényem olyan bonyolult figura a nagy keze miatt, hogy ilyen kicsiben nem lehetett volna megvalósítani, vagy, ha mégis, tutira befonom a szemöldököm, mire elkészül.
Szóval ő most parkolópályára került, de majd agyalgatok még rajta, hogy lehetne kezdeni vele valamit...
Egyébként ez a gond a cukorfigurákkal és az ilyen bonyolult díszítésű tortákkal, hogy vagy teljes részletességgel készít az ember mindent és akkor a torta belül nem lehet romlandó, vagy igyekszik 48 órába mindent besuvasztani és akkor a belbecs sem szenved csorbát.
Én ez esetben az utóbbit választottam, mert ugyan a figurákkal elszöszölhettem több időt a hét elején, de végén már arra kellett koncentrálni, hogy a torta építmény díszítésére is jusson elég idő.
Konkrétan az alsó szint "topsy turvy", azaz ferdére szabott magas tortaalap volt, felül a Jack-fej majdnem egész gömb, és ami nehezítette a formázást, hogy mindkét emelet fekete-erdő tortaként több réteggel, spirálisan töltve. 

Mutatok pár fázisfotót a figurákról, mert a megrendelő annyira izgatott volt, hogy kénytelen voltam menet közben is tájékoztatni a fejleményekről. :) Persze ebből nem lesz általános gyakorlat, még mielőtt valaki ötletet kapna ebből! ;))



A menyasszony még kopaszon :) 


Macskosz és kukac


Az őrült kalapos.
Az elején még hasonlított Johnny Depp-re, aztán a végén már inkább Christopher Walkenre emlékeztetett engem. :))
Egyébként hasonló karakterek, most, hogy így belegondolok... :P


Még egy személyes adalék a készítésről... A helyzet az, hogy ennek a tortának az utolsó simításainál éreztem azt először, hogy na most végre a helyemen vagyok! :) Álltam a műhelyben egyedül, és elöntött az a gondolat, hogy igen, én most már csak ezt szeretném csinálni, és ilyen munkákat bevonzani, amiben persze segít a megrendelő pozitív hozzáállása is, és a tényleg kreatív feladatok, ahol van inspiráció, mégis megkapom a szabd kezet, így szinte csak a méretek szabnak határokat. 

Még sok ilyet kérek!!! :)

2014. december 18., csütörtök

Blogszülinap és egy boldogságos év vége :)




Borzasztóan szégyenlem magam, hogy így elhanyagoltam a blogírást és a lelkes olvasóimat, de talán megbocsátjátok nekem, ha elmesélem, miért is hallgattam egy ideje ilyen nagyon.

Elérkezett végre az idő, kereken 5 év blogolás és 5 év hobbicukrászkodás után, hogy az itthoni sütögetést az álmaim megvalósítására váltsam. 
Csendben, miután elvégeztem egy gyorstalpaló cukrásztanfolyamot, megkaptam azt a lehetőséget, hogy saját műhelyt nyissak, így immár professzionálisnak mondható (de legalábbis nagyobb helykihasználással működő) körülmények között készíthetem a tortákat. :)

Tehát az az örömhírem mára, hogy megnyílt Pixie tortagyára! :)))

Aki nem csak a tortadíszítésről, vagy receptekről szeretne olvasni, és netalántán még tortát is rendelne tőlem, immár megteheti. Szeretettel ajánlom hát figyelmetekbe vadiúj tortaműhelyünket, ahol tündéri kolléganőmmel és jobbkezemmel, Csillával készítjük a tortákat, sütiket, mindenféle finomságokat ITT

Ünnepélyesen megígérem, hogy ezek után sem hanyagolom el a blogírást, sőt, most talán még hasznosabb okosságokat fogok tudni megosztani azokkal, akik érdeklődnek a tortadíszítés iránt. Kis létszámú workshopokat és tanfolyamokat is fogunk szervezni, ezért érdemes a hírlevelünkre is feliratkozni, hogy értesüljetek az újdonságokról.

Tehát weboldalunk címe mégegyszer: http://pixiepie.hu

Addig is, míg ilyen, vagy olyan formában nem találkozunk, csak annyit kérek, drukkoljatok! ;)



2014. november 16., vasárnap

Karácsonyi tematikájú tanfolyam




Hahó, hahó, még nincs itt a hó! :) De én már lélekben arra járok, ahol Télapó szánja csilingel, és aki hozzám hasonlóan már novemberben készül a Karácsonyra, nem árt, ha rákészül az ünnepi torta díszítésére is. ;)

Legközelebb november 21-én délután találkozunk egy marcipánfigurás tortadíszítő alkalomra, remélem újra olyan vidám és ügyes társaság jön össze, mint legutóbb. :)



Jelentkezés: info@magnoliak.hu

2014. november 14., péntek

Esküvő ezüstben és fehérben




Egyik személyes kedvencem volt ez a torta, bár semmit nem kellett kreatívkodnom rajta. :)

Annyira szépek voltak a fények a törtfehér és ezüst együtthatásában, amit a fénykép nemigen tud visszaadni.
Pedig aztán szenvedtem vele egy sort a magas páratartalom miatt, ami engem úgy tűnik, hogy minden esküvői torta alkalmával kísérteni látszik.

Alul tonkababos csokitorta, fentebb erdei gyümölcsös-mascarponés rejlett.

Készültek még hozzá fehér fodros sütinyalókák is a pezsgős koccintáshoz, de a nagy loholásban sajnos elfelejtettem lefényképezni őket. :P

Éljen az ifjú pár! :)


2014. október 24., péntek

Halloween workshop





Figyelem, figyelem! Még van egy helyünk a következő Halloween témájú tortagyártó workshopra! :)

Valójában a tortát készen kapják a résztvevők, de együtt fogjuk azt beburkolni marcipánnal és a kis morcos tökfejeket megformázni hozzá.
Az eddigi tanfolyamokon nagyon ügyesek voltak a lányok, szerintem ez most is így lesz.

Én már nagyon várom! :)

2014. október 13., hétfő

Formatorták gyülekezete




Viszonylag ritkán készítek formatortákat, ám szeretem, ha az ilyen esetekben valami szokatlan dologra kapok felkérést és nincs túlzottan megkötve a kezem. A gyűlölt jármű témán kívül szerencsére más jópofa feladat is be szokott futni, ezek közül mazsoláztam most Nektek. :)

A facebook-oldalamat követők már találkozhattak néhányukkal, ebből is látszik, hogy érdemes oda is feliratkozni. ;)



Az ártatlan tekintetű brekkencs. :) Mini, vaníliás és marcipános.



Óriás macaron függőknek. A tölteléknél használt krémet mára elfelejtettem, de az biztos, hogy csokis piskótás volt, kívül cukormasszával burkolva. A dekorációnak rábiggyesztett kis macaronok citromos-mentásak voltak.




Mogyorós-csokis mókuszka :)





És itt egy ronda járműválogatás a nem is olyan távoli múltból, melyeket szeretnék egyszer, s mindenkorra elfeledni, bár mondhatnám, hogy nem vállalok többet... Ja, hogy meg kéne tanulnom "nem"-et mondani?! :)




A múltkori minion reinkarnációra, csak egy pöttyet átfazoníroztam, hogy nekem se legyen unalmas :P

Hamarosan újabb gyűjteménnyel jelentkezem...


2014. szeptember 22., hétfő

Túl az első X-en :)



Nekem már nem telhet el úgy szeptember, hogy ne várjam izgalommal, készíthetek-e vajon tortát idén is Mirelle bájos leánykáinak.

Szerencsére idén és én kaptam a feladatot, amire kimondottan büszke vagyok, mivel a hölgyek most töltötték az első X-et! :)
Úgy vélem, eddig minden alkalommal jól sikerültek a nekik szánt torták, amit annak tudok be, hogy Mirelle mindig rám bízza a külcsínt és a belbecset is, így nincs rajtam az a görcs, hogy kinek az ízlését is kellene eltalálnom hármójuk közül. :)

Most az elmúlt tíz évük meghatározó plüss- és játékállatkáit kellett megjelenítenem valamilyen formában. Itt volt név szerint Kajla, Pinkie Pie, Nyunyi, Kissárkány és Zuzu. Utóbbiból három is megfordult már a családban, akkora kedvenc, így ő, a kis kék plüsskutya és Kissárkány voltak ketten, akik túlélték a nagy marcipánmészárlást. :D


Mivel a belseje is rám volt bízva, megint úgy próbáltam kiokoskodni a dolgokat, hogy én mit szerettem vajha 10 évesen, így aztán egy vaníliás puha piskótába könnyű mascarponés-vaníliás krémet töltöttem, melynek közepébe került rétegenként még egy málnazselé is.

Kívülről most 20%-os marcipánnal burkoltam, nem a szokásos cukormasszámmal, mert az utóbbi időben olyan botrányosan rossz minőségű porcukrot lehet csak vásárolni, hogy nem vállaltam vele a kockázatot.

A hölgyikék évről-évre szebbek, lassan azon kezdek izgulni, hogy mikor kell esküvői tortát gyártanom a számukra. :D Remélem még azt is megérem... ;)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails