Halloweenre magyarosan :)

Tökházikó Mazsolával.

Emlékezetből csináltam, nem a bábfilm alapján, inkább talán a könyvillusztráció járt a fejemben, úgyhogy bocsánat, ha nem pont ugyanolyan. :)
A múltkori minitorta versenyre szerettem volna már elkészíteni, de akkor nem jutott rá időm, így most csak a magam és kis családom szórakoztatására gyártottam le, ha már sütőtök-szezon van ugyebár. Kicsit összecsaptam, de most nem volt tétje, úgyhogy nem annyira bánom...
Icipici, alig 10 cm-es kis tortácska, amit egy régi muffinreceptem citromos alaptésztájából készítettem, lemon curddel töltve és citromos fondantbevonattal burkolva. Mazsi marcipánból készült és kb. 2 cm-es volt.
A kis kétévesem már messziről kiszúrta és diadalmasan felkiáltott, hogy "tökházikóóóóó!", úgyhogy valószínűleg sikerült megfogni ilyen piciben is a lényeget, ha a kidolgozás nem is lett most olyan precíz. :)
Szép hosszú hétvégét Mindenkinek!

Aranyhaj torta, gubanc nélkül

Mint azt már korábban beharagoztam, most megmutatom a következő rózsaszín-sárga színkombinációban született tortát.
Az Aranyhaj és a nagy gubanc című Disney-rajzfilm alapján készült, ami igazából a germánoktól eredő Rapunzel-mese feldolgozása erősen amerikanizálva. :) Megnéztem a rajzfilmet, hogy tanulmányozzam a témát, mert a kis hároméves ünnepelt kislánynak kifejezetten ez a kedvence, a főszereplőkkel és a kis kaméleonnal, így mindhárom figurát meg kellett figyelnem, hogy aztán valami hasonlót produkálhassak a tortára. Tök jó, hogy mindig van indokom rá, hogy rajzfilmeket nézzek! :D
Az Internet eléggé el van árasztva Aranyhaj témájú tortákkal, ráadásul közkedvelt dolog belül üres tornyot varázsolni a tetejükre. Na ez az, amit én mindenképpen el akartam kerülni, nemcsak azért, mert azon már nincs mit megenni, hanem tudtam előre, hogy egy 20 szeletes mérethez, ha még tornyot is építek, már arányaiban nem lesz lehetőség a figurákat úgy kidolgozni, hogy azok még felismerhetőek maradjanak.
Úgy gondoltam, hogy inkább a figurákra helyezem a hangsúlyt és valami motívumot próbálok a filmből megragadni. Hogy az arcok kicsit hasonlítsanak az eredetire, muszáj volt viszonylag nagyokat csinálnom, így aztán azt láttam a legjobbnak, hogy a film vége felé a királyi várba érkező párocskát deréktól felfelé formázom meg és csak a kaméleont hagyom meg egész alakosnak.

A történetben szereplő lampionrengeteget próbáltam megjeleníteni mintaként a torta oldalán, ahogy az éjszakában szállnak az ég felé, ezért használtam háttérnek sötétebb lilát középtájon, remélem felismerhető volt a motívum valamennyire. A lampionok alsó sávjában helyeztem el a hármas számot, hogy ne vágja el az összképet annyira.
Aranyhaj hosszú haja a terv szerint egészen körbetekeredett volna a tortán, de aztán úgy elcsúsztam az idővel, hogy szegény apukát meg is kellett váratnom, aki a tortáért jött, így aztán kicsit átgondolatlanul levágtam a kanyart, s ezáltal a csajszi haját is, talán jobb lett volna, ha az eredeti terv szerint rendesen körbe viszem. Ettől a hibától eltekintve nagyjából elégedett vagyok a végeredménnyel, bár egy nagyobb tortából biztos többet lehetett volna kihozni, mindenesetre a tündér kis hároméves angyali mosolyát látva a fotókon, úgy érzem elértem célomat. :)

Éhes háziasszony esete a túrós palacsintával :)

Tulajdonképpen az történt, hogy nagyon megkívántam a túrós palacsintát ebédre a kedvenc lencselevesem mellé. Neki is láttam utánanézni az alapanyagoknak, mire kiderült, hogy nincs itthon se mazsola, se bubis ásványvíz. Na most mit csináljak?

A tervemről persze nem bírtam lemondani, így meggyőztem magam, hogy jó lesz abba mazsola helyett vörösáfonya is, merthogy az van. Na meg aztán palacsinta lesz az akkor is, ha nincsen benne bubi, legfeljebb kicsit szottyosabb lesz a tésztája. Addig-addig variáltam, míg úgy döntöttem, hogy ha már nem olyan, mint kéne, legyen egészen más, tettem bele egy kis kakaóport is.

A készlet felmérése közben rájöttem, hogy van a fagyasztóban egy kis összetört málna is, jó lesz öntetnek, ha már lúd, legyen kövér címmel. :) A balzsamecetet már a kiolvasztása közben beleálmodtam, van is nekem itthon egy ezer éves üveg, amiben már úgy összesűrűsödött az ecet, hogy sűrűbb, mint a méz. Istenien csodálatos lett hozzá, nem is értem, miért nem használtam ilyesmire eddig?!

Csintalan a palacsin-csin-csin, jajj, de dagad a pocim....

Vörösáfonyás túrós palacsinta balzsamecetes málnaszósszal

Hozzávalók kb. 10 db-hoz:

2 tojás
20 dkg liszt
csipet só
csipet cukor
2 teáskanál kakaópor
2 dl tej

A töltelékhez:

15 dkg tehéntúró
1,5 dl magas zsírtartalmú tejföl
porcukor (ízlés szerint)
reszelt citromhéj
beáztatott vörösáfonya

A málnaszószhoz:

7 dkg málna
15 gr cukor
1 teáskanál "öreg" balzsamecet
1 teáskanál méz

A hozzávalókból közepesen sűrű palacsintatésztát készítünk és kisütjük a palacsintákat. Aki vékonyabban szereti, tovább higíthatja a masszát természetesen.

A töltelékhez valókat turmixgépben simára keverjük, hogy minél krémesebb legyen, majd összekeverjük az áfonyával. Én egy részét finomra aprítottam, hogy jobban beleolvadjon a töltelékbe, meg amúgy is nagyok a szemek, nem olyan apró, mint a mazsola.

A málnaszószhoz átpasszíroztam a málnát és összehevítettem a cukorral. Hozzáadtam a balzsamecetet és mézet, még egy picit gyöngyözni hagytam. Ahogy hűl a szósz, még tovább sűrűsödik egy picit, így érdemes a palacsinták összeállítása közben elkészíteni, így tálaláskor tökéletesebb az élvezet. :)

Néhány remake ismét gyerekeknek

Ezek a torták mind úgy készültek, hogy hasonló testvérkéjük nagyon megtetszett néhány anyukának és csemetéjüknek, így azok alapján egy továbbfejlesztett változatban újjáéledtek.

Mindjárt az első a pónis-emeletes tipikusan leánykáknak való rózsaszín torta, de most egyszintesben és három pónival, eredetije megnézhető itt. Nagyon aranyos, mosolygós, négyéves kislánynak készült, anyukájával már egy éve megbeszéltük, hogy majd készítek valami csajosat, most végre megvalósulhatott.

ztán volt egy motoros szögletes, amiből az elrendezés hasonló, csak motor helyett Matukával, aki marcipánból készült, plusz egy kis airbrush-al mélységet adtam a felületnek. Sajnos a fotó nem a legjobb minőség, mert meglehetősen borús volt az ég, a lakásban is tök sötét volt, így kénytelen voltam kicsit megeffektezni. Titkos infó róla, hogy egy bloggerina kollegina kisfiának készült, de nem hatalmaztak fel rá, hogy eláruljam kinek, úgyhogy psszt... :)

Készült tavaly egy emeletes Dóra a felfedező torta is, ezt teljesen ugyanolyannak szerették volna, csak Dóra és a majma helyett unokatestvérével, Diegóval és az ő jaguárjával. Családban marad és fiúsodik. :)

Végezetül itt egy csinos kislányos emeletes, aminek prototípusa egy másik szülinapi torta játékokkal, csak itt a színeket és a formákat, ennek a picur kis egyévesnek a játékaihoz kellett igazítanom. Közben nagyon megtetszett a rózsaszín-sárga párosítás, amiből született is egy szép kis torta, nemsokára megmutatom. :)

Diós-almás sütemény pikáns csokoládéöntettel

A technika ördöge megint megtréfált és sikerült idő előtt közzétennem a receptet, így aki gasztroblog gyűjtőoldalak alapján tájékozódik, már akár meg is süthette volna. :)

Ez a kis omlós, fűszeres sütike egyébként egy hétvégi ebéd mellé készült. Egyszer már elkészítettem, mikoris a gyümölcsturmixolás melléktermékeként visszamaradt almapürét akartam hasznosítani értelmesebb módon, de újra eszembe jutott és friss almából is összedobtam most.

A dió mennyisége nem teng túl benne, így lehet, hogy nagyképűségnek tűnik diósnak nevezni, mégis kellemesen érződik az íze, amit még egy kis diógrillázzsal hangsúlyoztam a tálalásnál, a fűszeres csokiszósz mellé.

Kicsit télies izesítésű, ami nem is véletlen, olyan cidri van most is, tehát bedobható valami finom kis forró tea, vagy forraltbor melletti sziesztázáshoz is.

Diós-almás sütemény pikáns csokoládéöntettel


Hozzávalók:


2 tojás

10 dkg kristálycukor

8 dkg vaj

30 dkg reszelt alma

fél kávéskanál fahéj

fél kávéskanál gyömbérpor

5 dkg barna nádcukor

5 dkg kristálycukor

fél citrom leve és reszelt héja

15 dkg zabpehelyliszt

10 dkg finomliszt


csipet só

5 dkg darált dió

1 csomag foszfátmentes sütőpor

1 evőkanál joghurt

az öntethez:

0,7 dl tejszín

0,7 dl tej

7 dkg étcsokoládé

egy teáskanál méz

egy csipet chilipor

egy csipet reszelt szerecsendió

egy csipet őrölt feketebors

A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral és a szobahőmérsékletű vajjal. Az almákat meghámozzuk, lereszeljük és rácsavarjuk a fél citrom levét, összekeverjük a fahéjjal, gyömbérrel és nád- és kristálycukorral. Beledolgozzuk a tojásos keverékbe, nem baj, ha összetörik.

A liszteket, a sütőport és a darált diót összekeverjük és szintén a masszához keverjük. Jól kidolgozzuk a tésztát, majd beleforgatjuk a habbá vert tojásfehérjét és a joghurtot. Vajazott, lisztezett formába simítjuk és 200 fokon tűpróbáig sütjük, majd kifordítjuk a formából hűlni.

A csokiöntethez felhevítjük a tejszínt és a tejet, beleolvasztjuk a csokoládét és simára keverjük. Hozzáadjuk a mézet és a fűszereket, majd még melegen a süteményre öntjük. Díszíthetjük karamellbe forgatott diószemekkel.

Bakancs torta és az airbrush dícsérete

Na ez az a torta, amit az airbrush nevezetű festékszóró nélkül nem jött volna létre. :) Vagy legalábbis nem így.

Csilli barátném ismét megörvendeztetett egy kihívásos feladattal, mert nem csak egy fél pár bakancsot, de mindjárt dobozt is rendelt hozzá. A doboz még csak hagyján, mert a minta alapján ennek még csak teteje sincsen, oldalt záródik. A bakancs viszont eredeti terveim szerint a talpán állt volna, ami nekem sehogy sem akart összejönni.

Gondoltam, készítek egy torta alapot, szépen a talptól indulva felfelelé, aztán a gömbölyű és kiálló részeket majd piskótamasszából felépítem. Na, hát ez a kis szerencsétlen mindenre hasonlított a végén, csak a bakancsra nem, leginkább egy erősen széttaposott tornacipőre emlékeztetett, így éjjel fél kettőkor feladtam a küszködést, és úgy döntöttem másnap reggel folytatom, mielőtt üvöltve földhöz nem vágom az egészet.

Még jó, hogy éjszaka hagytam ülepedni magamban a dolgokat, mert a belső csendes hisztizés közben rájöttem, hogy sokkal jobb is lesz, ha fekvő bakancsot csinálok, miután a tortának ezer valahányszáz kilómétert kellett másnap utaznia Németországba egy bélelt dobozban, valószínűleg el is dőlt volna, mire odaérnek.

Reggel nekifutottam egy merevebb vajas piskótából, csokiganache-al töltve, farigcsálással elérni a kívánt formát. Így már az elejétől láttam, hogy sokkal jobb lesz, ráadásul burkolni is könnyebb volt. Persze a kimerültség rovására írom, hogy végül sikerült rosszul befűznöm a bakancsot, úgyhogy senki nem kötözködjön ezen, mert velem gyűlik meg a baja! :D

A végén barna folyékony festékkel fújtam le finoman, hogy azért még némileg homokszínűnek tűnjön, miután az eredeti darab olyan lett volna, de sajna nem volt más olyan festékem, amivel kikeverhettem volna a tökéletes árnyalatot. Az airbrush mindenesetre jó szolgálatot tett, ez a meló nélküle igen sziszifuszi lett volna, pláne, hogy viszonylag nagy, kb. 30 szeletes torta volt, plusz a baki.

Nagy sóhaj kíséretében szabadultam meg tőle, sőt még a roggyant tornacipőt is Csillinek adományoztam, hogy az se emlékeztessen már a túlzott idegfeszültségre. :) Még a torta utóéletével kapcsolatban én is kaptam egy kellemes kis rémtörténetet tőlük utólag, ugyanis Csilli és férje arra jöttek rá az éjszaka folyamán, hogy ők meg túl kicsi dobozzal készültek a szállításra, így a röntgenlapot, amit tálcaként a torta alát tettem, elkezdték dekopírfűrésszel lefarigcsálni anélkül, hogy magát a tortát eltakarták volna valamivel, így aztán repkedtek a műanyagdarabok szanaszét... nahát ilyenekről hallani sem akarok..., mindenesetre remélem a németeknek nem akadt a torkán semmi. :P

Szülinapi torta szexi feleséggel :)

Személyes kedvencem lett ez a torta az utóbbi idők terméséből. Főleg azért, mert végre sikerült a figurával valami hasonló pozitúrát beállítani, mint amit elképzeltem. Másrészt olyan jól klappolt minden, amikor ezt a meglepi tortát kifundáltuk, hogy jobb nem is lehetett volna.

Egy finn házaspár férfitagjának készült születésnapjára, egy kerek évforduló alkalmából, amit nem véletlenül nem írtam a tortára. ;) Barátaik lepték meg általam az urat, akit nem ismertem személyesen és ilyenkor nagyon nehéz eltalálni, hogy ki milyen stílusú tortának örülne igazán.

Mivel középkorú házaspárról van szó, úgy okoskodtam, hogy nem valami trendi, hanem inkább stílusos, szép, mégis látványos tortával lehetne lenyűgözni az ünnepeltet. Szerencsére Judit, aki a tortát megrendelte, rám bízta a tervezést, viszont megemlítette, hogy jó volna, ha a feleség rajta lehetne figura formájában a tortán. Rögtön az jutott eszembe, hogy milyen jópofa volna, ha kicsit olyan "pin-up girl" stílusban formáznám meg, szexis, hiányos öltözékben, mégis ízléses formában. Kértem tőle fotót, hogy hasonlíthasson majd a hölgyre és amikor megkaptam, rögtön felnevettem magamban, ugyanis a hölgy már eleve egy olyan típus, mint egy klasszikus plakátlány, amit elképzeltem, vagyis nagyon dekoratív, frufruja van és élénk sminket használ. :)

A másik dolog, ami nagyon klappolt, hogy az ízesítés tekintetében ajánlottam Juditnak a tonkababbal ízesített csokikrémet, és ekkor derült ki, hogy kifejezetten imádják ezt a fűszert, nagyon szeretik a különlegességeket, így egyértelmű volt, hogy ennél maradunk.

Már csak a színeket kellett hozzáalakítanom az elképzelt figurához, így maradtam a vörös-fekete kombinációnál. A figura megformázására sok időm elment, de úgy érzem megérte, mert nagyjából úgy sikerült, ahogy elképzeltem, persze lehetett volna még finomítani rajta, de sajnos igen gyorsan száradt a marcipán a munkatempómhoz képest, így sok mindenen már nem nagyon tudtam menet közben változtatni.

A lényeg, hogy az ünnepeltnek, és kedves feleségének nagyon tetszett a végeredmény, kaptam is emlékbe egy helyes fotót a hölggyel, aki volt olyan aranyos és hozzájárult, hogy itt a blogban is megmutassam. :)