Kávékrémes szelet mogyorómarcipánnal

Ez a kombináció annyira jól sikerült, hogy biztosan gyakran fogom készíteni, bár kissé pepecselős. Frissen is isteni, de egy nap pihi után még omlósabb és zamatosabb lesz.

A maradék mogyorómarcipán felhasználása miatt akartam valamit sütni, ami nem torta, de mégis hasonló, ha a későbbiekben formában is el akarnám készíteni. Most kivételesen feljegyzeteltem elkészítés közben, hogy mit használtam hozzá, nehogy úgy járjak, hogy túl jó lesz, aztán csak nagy vonalakban emlékezzek rá és ne tudjam reprodukálni. :)

Kezdetnek egy 4 tojásos piskótát sütöttem vajjal és kevés tejjel lazítva a tésztát, hogy minél omlósabb legyen. Ebből négy külön lapot sütöttem meg szögletes sima tepsiben. Mivel igen vékonyak a lapok, körülbelül 10 perc alatt megsültek. Vigyázni kell, mert ha egymásra tesszük őket, összetapadnak, ezért egyesével kell kihűteni a lapokat.

Eközben 10 dkg cukrot világosra karamellizáltam és felöntöttem kb 1 dl erős feketekávéval, majd összefőztem egy gyenge sziruppá. Kb egy evőkanál lisztet csomómentesen elkevertem egy pohárnyi tejjel és a sziruphoz adagolva sűrű krémmé főztem az egészet. Ezután folyamatosan kevergetve hagytam langyosra hűlni. Kb 15 dkg puha vajat habosra kevertem és a krémbe dolgoztam, majd ezzel töltöttem meg a lapokat. Letakarva kitettem a hűvösre pihenni egy fél órácskára.

Addig a mogyorómarcipánt porcukorral átgyúrtam és lappá nyújtottam. Mivel eléggé töredezik, nem lehet simán átemelni nyújtófával, ezért négy külön négyzetre vágtam. A sütemény tetejét megkentem vékonyan házi baracklekvárral, majd a marcipánlapokat ráemeltem a tetejére úgy, hogy a négyzetek illeszkedjenek egymáshoz. Egy nap pihi után vizes késsel szeletekre vágtam. Isteni finom lett! :)