Csak úgy kedvtelésből

Egyik kedvenc filmem a Labirintus című fantasy a 80-as évekből, amit szerintem sokan nemes egyszerűséggel mesefilmnek aposztrofálnának, de nem érdekel. :) Tele van rettentő jó karakterekkel, emiatt sosem fogom megunni, pedig a számítógépes grafikával készített filmeken nevelkedett generáció valószínűleg ma már jókat rötyögne rajta.

Az akkoriban szexszimbólumnak számító David Bowie játszotta benne az egyik főszerepet - bár elég viccesen nézett ki a szűk cicagatyában :) -, és a kislány szerepét Jennifer Connelly, aki azóta komoly színésznővé nőtte ki magát. Ezúton adok hangot felháborodásomnak, hogy nálunk a filmet azóta újraszinkronizálták, pedig az első szinkron baromi jó volt, nem is értem miért kell eltüntetni a föld színéről mindig azt, ami jó. :((( Na, nem is filmismertetőt akartam itt lejegyezni, csak gondoltam kedvet csinálok néhány emberkének hozzá, aki esetleg még nem látta. :)

A lényeg az, hogy ez a kis süti, vagy torta, most magamnak készült. A film egyik jelenetében két ajtókopogtató szerepel, ahol választani kell közülük a lánynak, hogy melyik ajtón lépjen tovább a Labirintusban. Az egyiknek a szájában van a kopogtató gyűrűje, ezért beszélni nem tud, a másiknak a fülében, amitől süket. A sztorit nem részletezem, én az elsőt választottam, hogy elkészítsem, némileg gyakorlásképpen, másrészt azért, mert tetszik, bár a másik figura is nagyon jó. Sajnos nem sikerült teljesen olyanra, mint az eredeti, mert az orra túl kicsi lett és emiatt egész más az arckifejezése, de úgy összességében meg vagyok vele elégedve nagyjából. Eredetileg fehér volt az egész a cukorborítással, úgy még másként mutatott, utólag festettem be fémhatású ételfestékből kikevert bronzos árnyalattal, így már csak a végén vettem észre, hogy nem stimmelnek az arányok.

A belsejéhez kakaós piskótát, fehér csokit és tejszínt használtam. Bármilyen meglepő, de a fényképen semmi utókezelést nem csináltam, csak kisebbre vágtam a képet, ezt azért mondom, mert a fekete tortaalátéten a ködös hatás attól van, hogy az ételfestéket körkörösen elmaszatoltam rajta, szerintem nagyon jól mutat. A két kép közti színárnyalatbeli eltérés abból adódik, hogy délelőtt fényképeztem az elsőt, aztán észrevettem, hogy lemaradt az alja, annyira a fejre koncentráltam, így délután még egyszer lefotóztam, de akkor már mások voltak a fényviszonyok.

Remélem annak, aki véletlenül ide téved és szereti ezeket a figurákat, szereztem egy kis örömet vele, én nagyon megszerettem, miközben készítettem.

Ha valakit érdekel, úgy tervezem, hogy a legközelebbi Labirintusos projektem a kis hernyó lesz! :)