Eklektikus torta Tim Burton karakterekkel

Annnnyira imádtam ezt csinálni! 

Álmaim vágya volt egy hasonló feladat, csak arra nem gondoltam, hogy az elképzeléseimnek megfelelő kivitelezésre legalább egy hét szabadidő kellett volna. :) Így ez most egy egyszerűsített forma ahhoz képest, de mégis az aktuális kedvencem, már csak a témája miatt is.

Tim Burton, mint filmrendező és mint művész is nagy kedvencem, úgyhogy teljesen bele tudtam élni magam az ünnepelt lelkivilágába, aki 17. szülinapját ülte ezzel a tortával. 

Anyukája teljesen szabad kezet adott, csak annyi megkötés volt, hogy szerepeljen két konkrét figura a tortán, az Alíz Csodaországban Tim Burton-féle filmváltozatából a nyúl és a macska. Ezekhez én egyéb karaktereket társítottam, amik ugyan más filmekben szerepelnek, de nekem nagyon tetszenek amúgy, gondoltam az ünnepeltnek is bejönnek majd. 

Én 17 évesen tuti odalettem volna egy topsy turvy tortáért, ami a téma bolondságához is elég jól passzol szerintem, úgyhogy az emeletek ferdeségét még egy kicsit fokozva olyan mintát próbáltam rászerkeszteni, hogy az optikai csalás még húzósabb legyen.

Ha most nem egy kis szülinapi tortáról lett volna szó, biztos tovább bonyolítom a dolgokat, szerintem minimum egy százfős esküvői torta lett volna a megfelelő méret, hogy rendesen kiélhessem magam. :))

Belsőleg epres-joghurtos tölteléket rejtett a torta csokis piskótában, a figurákat most is marcipánból készítettem. 

Nem beszéltem személyesen az ünnepelttel, de szinte biztos vagyok benne, hogy ha a szülinapi tortája ilyen volt, az esküvőjére ilyen figurákat fog kérni. :D

Teadélután macikkal és sütinyalókákkal

Az úgy volt, hogy barátnőm kisfiának lemaradtam a szülinapjáról, ugyanis nem volt kapacitásom az idén tortát készíteni neki, amit nagyon sajnáltam. Megígértem viszont, hogy valamiképp kárpótolni fogom őket, így abban maradtunk, hogy a legközelebbi babás találkozóra készítek neki egy kisebb tortát, lehetőleg macisat, mert eredetileg is az lett volna a kívánalom. A minitortát egy kis sütinyalókával kellett kiegészítenem, mert az most "menő". :P

El kell, hogy mondjam, eddig kifejezetten ellenérzésekkel viseltettem a "cake pops" iránt, ugyanis rendkívül gagyinak találtam, hogy egy tulajdonképpen kókuszgolyó-szerű kis tésztagolyót csokiba mártva, és pálcára tűzve szolgáljak fel a népeknek. Nagyon reméltem, hogy engem elkerül majd ez a dolog és nem kell vele bajlódnom, de most meggyőztek, hogy mivel ez is egy ilyen divathóbort most nálunk, nem engedhetem meg magamnak, hogy én nem veszem fel a repertoáromba. :)))

Na jó, be is adtam a derekam, de muszáj volt előtte egy kis próbagyártást csinálni. Így születtek ezek a kis szösszenetek itt:

Az érintettektől ezúton is elnézést kérek, hogy csak most jutottam hozzá, hogy közzétegyem őket, sajnos a szokásos időhiányban szenvedek és itt sorakoznak még a torták...

Most néhány szót a sütinyalóka készítésről.
A cake pops "nagyasszonya", Bakerella szerint ehhez nincs is szükségünk másra, mint egy doboz cake pops sütiporra, meg némi krémsajtos maszatra a megkötéshez. Na most nekem ez eleve ellenszenves volt, a házias ízeket sokkal inkább preferálom, meg különben sem nagy kunszt egy kevert tésztát összedobni alapnak, erre aztán még a legkezdőbb kezdő sütögető is képes.

Első körben krémsajtos és kétféle csokis verziót csináltam, közben kitapasztalva, hogy milyen állag a megfelelő és fehér csokival, majd temperált étcsokival vontam be őket. Állagát tekintve a fehércsokis jobban vizsgázott, mint a képen is látszik, mert szebben sikerült bevonni vele a golyócskákat, viszont az étcsokis sokkal finomabb volt, így azzal próbálkoztam tovább. Lehet venni nálunk is kifejezetten ilyen célra gyártott bevonót, de mindenki tudja, hogy a csoki annál sokkal finomabb, bár a bevonópasztillákból színes is létezik, így ha érdekesebb külsőre van szükség, jobban használható.

A gyerkőcös partira már egy diós-csokis változatot készítettem, plusz kis csokidrazsékkal oldottam meg a mackók fülét és egy kis marcipánnal a többi részletet. Alaptésztának a csokis-tejfölös piskótareceptemet használtam kicsit tömörebbre sütve, nagyon jól vizsgázott, mert elég omlós állagú és így nem lett "fujtós" a végeredmény. Bár a gyerekek alapvetően jobban szeretik a tej-, mint  az étcsokit, most mégis ez utóbbit használtam, hogy ne legyen az összhatás túl édes.

Úgy tapasztaltam, hogy egy napos pihentetés után jobban összérnek az ízek és finomabb lesz a belseje, ezért a következő alkalommal már egy nappal korábban elkészítettem a kis golyóbisokat.

A dolog még további fejlesztéseket igényel, de ezt az első receptet közzé teszem azzal a felvetéssel, hogy a többiek is követik. :)

Mellesleg a kis mackós minitorta is diós-csokis volt belsőleg, a kis plüssmacikat pedig még én magam készítettem bő 15 évvel ezelőtt, most végre dekorációnak is felhasználhattam őket. Nem is kell mondanom, hogy a lurkóknak nagyon bejött a dolog, meg is kaptam a kívánságlistát, hogy legközelebb miket gyártsak majd. :)

Diós-csokis sütinyalókák

Hozzávalók kb 30 darabhoz:
2 tojás
15 dkg cukor
15 dkg finomliszt
4 dkg rétesliszt
1 csapott evőkanál kakaó
1 teáskanál sütőpor
1 dl tejföl
1 dl olaj

5 dkg darált dió
8 dkg étcsoki
10 dkg krémsajt (házi, vagy Philadelphia, esetleg mascarpone)
2 dkg olvasztott vaj

A füleknek:
csokidrazsé (nálam dr. Oetker)

A bevonáshoz:
30 db nyalókapálca, vagy saslikpálca
10 dkg étcsoki

A díszítéshez:
marcipán
kakaó

A tojásokat válasszuk szét és a fehérjét verjük habbá 5 dkg cukorral. A tojások sárgáját keverjük fehéredésig a maradék cukorral, majd adjuk hozzá a tejfölt és az olajat. A lisztet szitáljuk össze a kakaóval és a sütőporral, majd keverjük simára a tojásos keverékkel. Forgassuk hozzá a tojásfehérjék habját. Sütőpapírral bélelt tepsiben tűpróbáig süssük 180 fokon kb 20 percig.

A piskótát hagyjuk teljesen kihűlni, majd morzsoljuk szét egy nagyobb tálban. Keverjük hozzá a darált diót. 6 dkg csokit olvasszuk fel, majd ha már langyosra hűlt, fokozatosan adagolva keverjük simára a krémsajttal. A keveréket adjuk a piskótamorzsához és gyúrjuk össze. Dolgozzuk hozzá az olvasztott vajat és hagyjuk egy rövid ideig pihenni. 

Vizes kézzel formázzunk egyforma gombócokat. Tálcán sorba téve helyezzük őket a hűtőszekrénybe egy-két órára. A maradék 2 dkg olvasztott csokiban mártsuk meg a pálcák végét és szúrjuk a gömböcökbe. Tegyük vissza a hűtőszekrénybe, míg a pálcák körül megdermed a csoki.

A csokidrazsékból helyezzünk el minden gombócon két fülecskét. 

Olvasszuk fel a bevonáshoz szánt csokit, ha jó minőségű csokoládét használunk, lehetőleg temperáljuk. Forgassuk addig a gombócokat a csokiban, míg szép egyenletesen sikerül őket bevonni, majd szúrjuk hungarocellbe, vagy állítsuk bögrébe, míg meg nem dermednek. Marcipán segítségével a macik ábrázatát is megformázhatjuk.

Hűtőszekrényben nekem egy napot jól elvoltak.

Gyerekbulikhoz amúgy nem is olyan rossz, mert csak bekapnak egyet játék közben, aztán már futhatnak is tovább. :)

Darth Vader koncertre megy

Néhányatoknak ismerős lehet ez a torta, ami nem véletlen, ugyanis EZ a tortám szolgált most mintának eme speciális verzió elkészítéséhez.

Nagyon izgi volt a készülődés, ugyanis a Mátyás Attila Band basszusgitárosának szülinapjára készítettem. Mivel a koncert közben lett átadva a torta, úgy okoskodtuk ki a zenekar menedzserével, hogy a legjobb lesz, ha közvetlenül előtte visszük oda és dugjuk el, hogy lehetőleg semmi baja ne essék. 

azért a témaválasztás eléggé adott, nem? ;)

Nekik már az eredeti forma is tetszett, de én már az elején tudtam, hogy muszáj személyre szabni, így került a Nagyúr kezébe a basszusgitár és emellett még jellegzetes pózba is vágtam. Nagyon élveztem a figura gyurmázását, mert én is kíváncsi voltam, hogy tudom majd megoldani. Egyébként én örültem volna egy Chewbaccanak is, az ő fazonjához illett volna a heveder jobban, de ők ragaszkodtak Darth Vaderhez. Igaz, ami igaz, elég ütős így is...

Sajnos most nem sikerült olyan jól a Halálcsillag, mint elsőre, valahogy a bevonatot keményebbre csináltam, vagy nem tudom, de nem hagyta magát úgy formázni és alakítani. 

Belsőre csokitortát rejtett a burkolat, de soha nem fogom megtudni, hogy ízlett-e az ünnepeltnek, ugyanis nem engedte felvágni, az egész kompozíciót, úgy ahogy van, eltette emlékbe. De hát Ember, ez egy torta!!! :))) (Remélem még nem büdös a hűtője, már több, mint egy hete ott aszalódik... :P) 

Na, de ebből is látszik, hogy sikeres volt a projekt, remélem sikerült emlékezetes pillanatot szereznem Sanyinak, a Star-nak. :) Isten éltesse sokáig!

Megboldogult "lánykorom" emlékére igazán klassz meló volt egy ilyen féligmeddig rockos témát feldolgozni, remélem követik még hasonlóak... ;)

Csíkok és tulipánok

Szinte egész nyáron erre az esküvőre készültem lélekben. Annáéknak két tortát is bevállaltam a nagy napra, mert külön ünnepeltek a családdal és a barátokkal. Ez nekem iszonyú nagy feladat, így nem is tudtam egy körben megoldani, kellett hozzá kis előgyakorlás, meg előmunka. Ízben tonkababbal megbolondított fehér csokis krémet beszéltünk meg csokis piskótában.

Az ebédhez egy kisebb, színben a menyasszonyi csokorral harmonizáló tortát terveztünk. A csokorban lilásrózsaszín árnyalatú zárt szirmú tulipánok voltak, így valami hasonlót kellett produkálnom nekem is. Úgy terveztem, hogy valami art deco stílusú virágok lesznek, mivel az egész esküvő nagyon modern és minimal stílusban lett megkomponálva, így a torta sem lóghatott ki az összképből. A színátmenet most nagyon divat lett megint ruhában, frizurában, nagyjából mindenben, de a tortán ezt csak nagyon pasztell árnyalatban akartam megoldani, hogy azért mégis illő legyen a konzervatívabb családi ünnepléshez.

A tulipánfejeket házi készítésű cukormasszából formáztam egy kis alapra téve, hogy elég legyen közvetlenül a debütálás előtt ráhelyezni, illetve azért is, hogy később el lehessen tenni emlékbe. A torta maga 30 szeletes lett volna, ha jobban fel tudom mérni jobban az arányokat, de valahogy megint túlnőtt magán, így gondolom bőven repetázhattak is belőle. :)

A színátmenetes rész szintén egy sziszifuszi munka, mert mesterséges fénynél nehéz követni az árnyalatnyi különbségeket, meg a cukormassza is szárad, ezért gyorsan, de nagyon pontosan kell dolgozni. Ez sajnos nekem annyiban nem sikerült, hogy utólag a fotókat nézegetve nem sikerült hajszálpontosan és egyenesen felhelyeznem a rétegeket, pedig élőben nekem ezek az eltérések még nem tűntek fel. 

Egyébként nagyjából meg is voltam vele elégedve. A másik torta viszont teljesen kikészített! Az volt a nagyobb, tulajdonképpen egy monstrum! Olyan nehéz volt összeépítve a három emelet, hogy egyedül nem is tudtam mozgatni. 

A terv eredetileg az volt, hogy krém-drapp-barna csíkokat keresztben úgy teszek a tortára, hogy összeolvadjanak a csíkok. Ehhez a tésztanyújtó gépet hívtam volna segítségül, ám a körülmények megakadályozták, hogy ezt megtehessem. :(

Próbát is csináltam pedig már egy-két hónappal korábban, hogy biztosan sínen legyen a dolog és akkor teljesen jól működött, élesben viszont már nem. A massza a gépben szétmállott, beleragadt, akármit csináltam nem akarta az igazságot. Nem tudom mi lehetett a gond, talán a porcukor volt rossz minőségű, talán a páratartalom volt magasabb a kelleténél, de egy biztos, én nem tudtam rá megoldást találni.

Kénytelen voltam hát koncepciót váltani és egyesével felragasztgatni a csíkokat. Az idővel annyira elcsúsztam ezáltal, hogy az emeleteket díszítő masnikat már szinte az utolsó pillanatban készítettem és még egy adag porcukorért is el kellett futtatni a családot, hogy a tönkrement anyag helyett újat csináljak. 

Végül még rendesen lefényképezni sem tudtam, csak az asztal szélén, mielőtt dobozba tettük.

Azt hittem, hogy most már megnyugodhatok, de annyira frusztrált, hogy nem tudtam a tervek szerint elkészíteni a tortát, hogy egész nap ezen kattogott az agyam, nem találtam a helyemet egyszerűen. Mikor a menyasszony megköszönte a tortákat, a megkönnyebbüléstől még bőgicséltem is egy sort... 

Csokihabos gesztenyetorta kandírozott gesztenyével

Az idei Segítsüti akción ez a tortám összesen 72.500,-Ft-ot gyűjtött a Tűzoltó utcai Gyermekklinikának. Ezúton is köszönöm nyertesemnek és vigaszágasomnak, hogy licitáltak, hamarosan kiderül, hogy megfelel-e az előzetes várakozásaiknak az íze is. Ha megtörtént, tudósítok az átadásokról. 

És most jöjjön a recept, amire már sokan várnak, remélem lesznek köztük olyanok is, aki megosztják majd velem a tapasztalataikat, hogy ízlett a végeredmény.

Készüljön fel mindenki, aki nekilát, hogy jó melós a recept, de ígérem, megéri majd a fáradozást. :)

Mint ahogy azt már a beharangozóban leírtam, gesztenyés lapok között csokihab a töltelék, majd egy gesztenyeliszttel feldobott, úgynevezett joconde piskótatészta keretezi a tortát. Gluténérzékenyek a gallér nélkül elkészítve is fogyaszthatják, úgy is nagyon finom. A gesztenyelisztet kiválthatjuk a sima finomliszttel, anélkül is finom lesz a tészta, ám, ha mégis bevállaljuk, nagyon figyeljünk rá, hogy a liszt friss legyen, mert ez a fajta hamar megavasodik.

A tetejére étcsoki ganache került, majd házilag kandírozott gesztenyével dekoráltam a tortát, melynek a szirupja egy kis utólagos locsolásra is felhasználható, mert rendkívül finom intenzív gesztenye ízű. Én mirelit gesztenyét használtam, mert augusztus elején ugye még nemigen lehet frisset kapni, de mire a kézbesítésekre kerül a sor, lehet, hogy már azt is kapok.

Tanácsolom, hogy ne érjük be silányabb minőségű csokoládéval, lehetőleg minimum 50% kakaótartalmú legyen, különben túlságosan édes lesz a tortánk és egészen más ízhatást érünk el. Én itt 74%-os belga csokit használtam és a nyerteseim is ilyet fognak kapni.

Ez az ízbomba szerintem minden gesztenyerajongónak a fogára való lesz, mi a közvetlen tesztközönségemmel az utolsó morzsáig elpusztítottuk. :)

Csokihabos gesztenyetorta kandírozott gesztenyével by Pixie :)

Hozzávalók:

A gesztenyés lapokhoz:
6 tojás
15 dkg porcukor
5 dkg kristálycukor
1 kávéskanál vaníliakivonat, vagy 1 evőkanál vaníliás cukor
25 dkg gesztenyemassza (mirelit, vagy házi)

A töltelékhez:
4 dl habtejszín
5 dkg magas kakaótartalmú étcsoki (nálam 74%-os)
1 evőkanál vaníliás cukor
1 csomag habfix (elhagyható)

A színes tésztához:
8 dkg vaj
10 dkg porcukor
3 tojás fehérje (nekem 110 g)
6 dkg finomliszt
4 dkg gesztenyeliszt
2 teáskanál kakaó

A sima fedőréteghez:
3 tojás
5 dkg cukor
5 dkg finomliszt
2 dkg olvasztott vaj
1 evőkanál forró víz

A bevonathoz:
5 dkg magas kakaótartalmú étcsoki (nálam 74%-os)
0,5 dl tejszín
1 kávéskanál vaj

A kandírozott gesztenyéhez:
15 dkg kristálycukor
1 dl víz
10 dkg hámozott tisztított gesztenye (mirelit is lehet)

A kandírozással kezdjük a munkát, mivel azt már egy nappal korábban el kell indítani.

A cukorból és a vízből főzzünk szirupot, majd a gesztenyéket rotyogtassuk benne 4-5 percig. Ha mirelit gesztenyét használunk, különösen óvatosan bánjunk velük, mert már elő vannak főzve. Tegyük sütőpapírra, vagy rácsra lecsöpögni. Körülbelül 10 óránként ismételjük meg a műveletet ugyanabban a szirupban, legjobb 3-4 alkalommal. A szirupot jól záródó üvegben tegyük félre, a gesztenyéket csokival is bevonhatjuk, majd felhasználásig tartsuk hűtőszekrényben.

A csokis habhoz 2 dl habtejszínt melegítsünk fel és olvasszuk fel benne az étcsokit. Ha langyosra hűlt, tegyük hűtőszekrénybe, míg elkészítjük a lapokat.

A gesztenyés lapokhoz a tojások fehérjét verjük kemény habbá a kristálycukorral. A tojássárgákat keverjük simára a porcukorral, a vaníliával és a gesztenyemasszával. Forgassuk lazán össze a tojáshabbal. A sütőt melegítsük elő 170 fokra, majd a masszából 18 cm átmérőjű köröket kenjünk tapadásmentes sütőpapírra és addig süssük, míg a tetejük picit barnulni nem kezd, ekkor tegyük ki egy asztalra hűlni. Ebből a mennyiségből körülbelül 10 lapot tudunk készíteni.

A habhoz való másik 2 dl habtejszínt verjük fel a habfixálóval és a vaníliás cukorral. A csokis tejszínt is habosítsuk fel, majd dolgozzuk össze kézi habverővel a két habot. A kíhűlt gesztenyelapokat töltsük meg a csokihabbal, laponként egy-két evőkanálnyi habot oszlatva szét. A legegyszerűbb sütőpapírral együtt egymásra borítani a lapokat és szintenként lehúzni a papírt, hogy ne törjük össze. A maradék habbal kenjük körbe a torta oldalát. Tortagyűrűvel összefogva tegyük hűtőszekrénybe, míg elkészítjük a piskótagallért.

A tészta mintás részéhez a szobahőmérsékletű vajat keverjük simára a porcukorral. Adjuk hozzá a tojások fehérjét (nem kell felverni!) és keverjük simára a kakaóval összeszitált liszttel. Béleljünk ki egy nagy tepsit tapadásmentes sütőpapírral, vagy szilikonlappal. A palacsintatésztához hasonló folyékony masszát habzsákba, vagy sütőpapírból formázott tölcsérbe töltve rajzoljunk rá tetszőleges mintákat, majd tegyük az egészet hűtőszekrénybe, hogy megdermedjen, 20-30 perc elegendő.

Közben készítsük el a másik piskótamasszát. A tojások fehérjét verjük kemény habbá. A tojások sárgáját keverjük ki a cukorral és a liszttel és a vízzel. Forgassuk hozzá a tojáshabot, majd óvatosan az olvasztott vajat. A masszát simítsuk a kakaós masszából rajzolt mintára a sütőpapír széléig. Előmelegített sütőben 170 fokon süssük meg a 10-15 perc alatt tűpróbáig. Még melegen tekerjük fel a piskótát konyharuha segítségével, akár egy piskótatekercset és hagyjuk kihűlni. A kihűlt tésztából a gesztenyés torta magasságának megfelelő csíkokat vágjunk és tekerjük velük körbe a tortát, majd fogjuk újra össze tortagyűrűvel. 

A tejszínt melegítsük forróra, tegyük bele a vajat és öntsük le vele a csokit. Kevergessük, míg egészen fel nem oldódik a csoki és a folyadék langyosra nem hűl. Vonjuk be vele a torta tetejét.

Hagyjuk még körülbelül egy órát hűlni a tortát, hogy az ízek jól összeérjenek, majd vegyük le a tortagyűrűt és díszítsük a tetejét a csokiba mártott kandírozott gesztenyeszemekkel. Tálaláskor locsoljuk meg a szeleteket a gesztenyés sziruppal.

Jó étvágyat! :)