Most már lassan a kiterjedtebb ismeretségi körnek is készíthetek tortákat, mert ez utóbbi a félunokatesóm spanyoltanárának készült. :) Ez nem is baj igazából, mert sokszor elvonási tüneteim vannak, mikor nincs kinek tortát csinálni, ilyenkor születnek a mindenféle fura minitorták, amikből nemsokára mutatok majd megint egy csokorral.
Tehát ez a torta itt most egy három fős kis lánybulira készült egy közös szülinapozás alkalmából. A kérés az volt, hogy három korábbi tortám stílusának ötvözete legyen, de leginkább bézs-barna árnyalatokkal operálva, szolidan elegáns stílusban.
Tortadíszítős tapasztalataim mondatják velem, hogy sokszor a legegyszerűbb tortákat a legnehezebb megcsinálni, ugyanis ha kevés a díszítés, a formának és a burkolásnak nagyon tökéletesnek kell lennie, mert aztán nincs mivel eltakarni az apróbb egyenetlenségeket. Ezért hát most is nagyon koncentrálnom kellett, a végén mégis találtam hibákat rajta bőven. Így utólag nézegetve erősen hasonlít a szüleimnek réges-régen készített évfordulós tortára, de úgy érzem egész csinoska lett.
Dupla csokis volt a belseje, sőt a felső szintnél még a piskótát is megvariáltam kísérletképpen, erről majd hamarosan beszámolok, hogy vált be a trükk, mert magunknak is mentettem egy apró méretben tesztelésre. A külsejénél sima és kakaós fondant váltakozva használtam, az egészen sötétbarna részek pedig a Chokoflex nevű csokis bevonóból készültek. Ez utóbbi nagyon rosszul tűrte a meleget, ami a sötét rózsa formáján is meglátszik, formázás közben átkozódtam is sűrűn, aztán végül úgy oldottam meg a dolgot, hogy a darab anyagot a hűtőbe tettem 5 percre, majd formázás előtt a kezemet bekeményítőztem, így egy kis ideig legalább hagyta magát gyurmázni.
A szalagokat műanyag mintázólapba nyomigáltam, hogy adjak neki egy kis finom mintázatot, a tetején lévő kis kör pedig natur csemegemarcipánból készült, amit formázni nem nagyon lehet, csak egy ilyen kis lapocskát tudtam belőle szakadás nélkül előállítani. A kis pöttyök körben sima olvasztott csokiból kerültek a tortára.
Imádom ezeket az elegáns és kifinomult tortáidat! Annyira szép! És ezek a rózsák...ahh... nem lenne szívem megenni...
VálaszTörlésLetisztult forma, visszafogott színek, nagyon szép a végeredmény! :)
VálaszTörlésTökéletes!!!!!
VálaszTörlésNagyon csini torta lett! A vonalak, pöttyök és ívek és a kör a tetején csak úgy vonzzák a tekintetet. Bár egyszerű, de szerintem nagyon is mozgalmas a díszítés! Ez is olyan torta, amiről nem tudom levenni a szememet! :)
VálaszTörlésCsatlakozom az előttem szólókhoz, nekem is nagyon tetszik!
VálaszTörlésNagyon elegáns lett:)!
VálaszTörlésA Choxoflex mennyire édes? (Marcipán helyett én azért próbálkozom fondanttal, mert az tudom savanykásra, alkoholosra ízesíteni és kevésbé tömény, de csokitortára ugye kevésbé menne.)
Előre is köszönöm a segítségedet!
Egyszerűen gyönyörű, visszafogott, nagyon elegáns, ilyent szeretnék én is, ha kapnék:-))
VálaszTörlésKöszi szépen, Ami, Dia, Juci, Gabi, Eszter, Száva, Gesztenye, aranyosak vagytok! :)
VálaszTörlésSzáva, ez a Chokoflex is édes, kicsit olyan, mintha Sport-szelet lenne csak nyújtott változatban. :) Szerintem minden ilyen bevonómassza túlnyomórészt cukorból áll, ezért mindenképp a belsővel kell operálni, hogy együtt már ne legyen olyan nagyon édes. Én ha csokitortát csinálok belülre, akkor minimális cukrot használok csak, hogy ellensúlyozza a burkolatot, de amúgy mindig a házi fondant használom burkolásra, kivéve, ha kimondottan mást kér valaki.
Gesztenye! Ratjam ne múljon! Mikorra kéred? :))