Őszi kutyasétáltatás

Még egy őszies hangulatú tortával jövök, amit két hete készítettem. 

Szülinapra készült egy kedves ismerősnek, aki kimondottan kutyabolond, sőt, szinte az egész élete a magyar vizslák körül forog, dizájnos nyakörveket készít, és társadalmi munkában elveszett állatokat, bajba jutott kutyusokat ment (akit érdekel a téma, a vizslamentes.hu oldalon tájékozódhat).

A torta történetéhez hozzá tartozik, hogy eredetileg maga az ünnepelt kért tőlem egy szülinapi tortát saját magának, meg is beszéltük, hogy valami vizslásat csinálok. Aztán közelgett a nap és kiderült, hogy mégsem lesz itthon, elutazik, így nem kell a torta. Pár napra rá bejelentkezett a barátnője, hogy ez csak egy csel volt, valójában igenis, meg lesz tartva a buli, úgyhogy mindenképp csináljam meg. Miután részleteket már nem beszéltünk meg, teljesen improvizatíve ezt alkottam. Ihletet a Hajógyári Szigettől kaptam, ahol egy kellemes, napos őszi sétát tettünk családilag. :) Ott ilyenkor rengeteg a kutya, több, mint a gyerek, úgyhogy volt miből csemegézni...

A torta feketeerdő torta volt belsőleg, kívülről a szokásos fondantbevonat. A kutyusokat marcipánból készítettem, de a vizslánál muszáj volt merevítést is tenni bele, különben nagyon kis nyomi lett volna, így legalább emlékbe is eltehető.

A két kutyus az ünnepelt két kutyájára emlékeztet, kissé perspektivikus ábrázolásban. :) Eredetileg jóval bonyolultabbra terveztem, több figurával, de aztán mivel kevesebb idő jutott a felkészülésre, csak egy fél fa készült el pluszban, majd felhasználom egy másik kompozícióhoz. A vizsla nem sikerült olyan jól, mint szerettem volna, kicsit pálcikalábakon áll, de olyan gyorsan száradt a marcipán, hogy nem bírtam több réteget rárakni, mert már lemorzsolódott volna a nagy része. Kicsit még próbálgatni kell ezt a dolgot, de hiszem, hogy idővel jobb lesz. Máris újabb - bár igen apró -, kutyikon dolgozom, vagyis hamarosan láttok még tőlem hasonlót.

Szép idő van, menjetek ki a zöldbe! Kutyával, vagy anélkül, ilyenkor a legjobb kirándulni!