Almafás meglepitorta

Nem futott még le az esküvőszezon, és ezt az is jelzi, hogy meglepitortát kértek tőlem egy lakodalomba. :)

Tesókám baráti köréből érkezett a felkérés, csak sajnos pont az ifjú párt nem ismertem személyesen. Pár információt és fényképet azért kaptam róluk, így próbáltam kicsit elképzelni az egyéniségüket, hogy passzoljon hozzájuk a torta. Ez így mindig nehéz, nem is tudtam sikerült-e a feladatot teljesíteni, de a visszajelzés alapján nagy sikere volt, különösen a vőlegény derült nagyokat a saját karikatúráján. :)

Az almafás motívum már a készítés előtti utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy milyen jól szimbolizálná a termékenységet, amit ugye ilyenkor kívánni szoktak, ráadásul ad egy kis természetes bájt a tortának. Mivel nagy természetkedvelő és utazgatós párocska, úgy éreztem passzolna is hozzájuk. Menet közben még kitaláltam, hogy kicsit akkor már olyan népmesei stílusban díszítem tovább, ezért raktam a levélkéket ilyen elrendezésben az aljára, ám miután a figurák elég karakteresek lettek, nem akartam már túldíszíteni, ezért az oldalát fehéren hagytam.

Ízében az volt a kérés, hogy legyen valami különleges benne, mert nagyon szeretik a távoli vidékek érdekes fűszerezésű ételeit, viszont jól eltartható legyen, mert egy nappal előtte már messzire szállították. Így végül tonkababbal fűszerezett csokikrémet választottam hozzá.

Külsőleg ismét házi fondanttal burkoltam, a figurákat pedig marcipánból készítettem. Az almafa belsejébe szerkesztettem egy vastag szívószálat, hogy jó stabilan bele tudjam szúrni a tortába, gondoltam, azt úgyse akarja majd senki megenni, jó lesz emlékbe, de tévedtem, mert állítólag az almákat lelopkodta róla a násznép. :)

Isten éltesse az ifjú párt!