Végre van fincsi szőlő a kertből, kezdhetek vele garázdálkodni. :) Zajlik már egy ideje a kotyvasztás, de most csak ezt a receptet mutatom meg, mert jellemzően tökéletesíteni kell a többi kutyulmányomat, ami eltarthat még egy ideig.
Ehhez a kis felfújthoz (ha valaki másként nem eszi meg, annak legyen clafoutis :)) most fehér szőlőt használtam, a fajtáját ne kérdezzétek, mert ahhoz nem értek. Egész apró magos fajta, engem nem zavarnak a magok, így egészben tettem bele, de akinek nagyobb magos van csak otthon, vágja félbe a szemeket, magozza ki és úgy tegye a tésztába.
A mézkaramellhez ugyanebből a szőlőből tavaly készült borocskát használtam, ami apukámat dícséri, és mivel ő kifejezetten a száraz, szinte már savanykás borokkal szimpatizál, kifejezetten jól passzolt most az édeshez.
Könnyű és finom, gyorsan összedobható, de frissen kell fogyasztani, mint általában a felfújtakat, szinte még melegen, mert aztán ha már hagyjuk teljesen hidegre hűlni, nem lesz olyan puha a tésztája és visszaminősül felfújtból pitévé. :)
A mézkaramellel jó szottyosra el lehet áztatni, ha valaki szereti az ilyet. Én szeretem... :)
Szőlős, mandulás felfújt fehérboros mézkaramellel
Hozzávalók a felfújthoz:
2 tojás
1 púpos evőkanál barna nádcukor
fél citrom reszelt héja
1,5 dl tej
fél kiskanál vaníliapaszta (vagy egy kiskanál vaníliakivonat)
csipet só
5 dkg rétesliszt
3 dkg darált mandula
kb. 20 dkg fehér szőlő
+ egy evőkanálnyi darált nádcukor a szóráshoz
A mézkaramellhez:
2 evőkanál vaj
2 evőkanál karakteres ízű méz, pl. akác (nálam itt fenyőméz)
2 evőkanál száraz fehérbor
A felfújthoz szétválasztom a tojásokat és a fehérjét habbá verem. A sárgáját kikeverem a nádcukorral, a citromhéjjal, a vaníliával és a tejjel. Hozzáadom a réteslisztet, a mandulát és a sót, majd a keverékhez forgatom a felvert tojáshabot. Nagyon folyós, híg palacsintatészta-szerű keveréket kapunk, de nem kell megijedni, ilyennek kell lennie. :)
Egy közepes piteformát, vagy két kisebb szufléformát kivajazok, kilisztezek. Beleöntöm a tésztát, majd a megmosott, megszárított szőlőszemeket arányosan beledobálgatom, szépen el fognak benne süllyedni.
Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 20 perc - fél óra alatt tűpróbáig készre sütöm.
A mézkaramellhez egy edényben összeolvasztom a mézet a vajjal és addig kevergetem, míg habzóan gyöngyözni kezd, akkor visszaveszem a lángot és egy picit karamellizálom, de nem szabad megégnie. Hozzáadom a fehérbort, ekkor még egy picit felhabzik, de aztán ki fog tisztulni a keverék és szép sima, homogén elegyet alkot. A gázt lezárom és kevergetve kihűtöm a krémet. Ahogy kihűl, szépen össze fog sűrűsödni, de mézszerűen folyékony marad.
A felfújtat kávédarálóban finomra darált nádcukorral finoman megszórom és a mézkaramellel meglocsolva tálalom.
Milyen kis guszta így a tálkában megsütve :) Mennyei lehetett a mézkaramellel! És ráadásul nem is túl bonyolult elkészíteni, egy igazi elegáns augusztusi desszert! :)
VálaszTörlésNagyon guszta. :)))
VálaszTörlésSzerencsém volt kóstolni már egy-két általad készített süteményt/tortát. Most már tudom, hogy nem csak zseniális művész vagy, de állati finomak, amiket készítesz! :)))
VálaszTörlésAmi, tényleg nagyon fini még frissen, langyosan! Gyorsan be is toltam az egyik olyan tálkával, pedig nem volt kicsi. :)
VálaszTörlésKöszi Petra! :)
Kricky! Ez több, mint hízelgőőőő! :) Drága vagy!!! Pusszantlak!